Egybehangzó információk szerint korábbi vonakodását feladva a német kancellár döntött arról, hogy Németország egy század - szám szerint 14 - Leopard 2-es harckocsit küld az Oroszország által ostromlott Ukrajnának.

Magát a döntést megerősítette a kormányszóvivő, Steffen Hebestreit is, erről az Infostart is beszámolt.

A Der Spiegel és több más médium szerint a kancellár áldását adta ahhoz is, hogy Lengyelországgal az élen több más, elsősorban skandináv szövetséges állam ugyancsak támogassa Ukrajnát a korábban Németországtól kapott Leopardokkal.

A német kancellár a hazai és külföldi bírálatok ellenére hosszú időn keresztül azon az állásponton volt, hogy Berlin csakis a szövetségesekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal egyeztetve támogathatja Ukrajnát a legkorszerűbb, nem csak védelmi célokat szolgáló Lepardokkal.

Korábbi értesülések szerint Scholz mindezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az Egyesült Államok ugyancsak a legkorszerűbbnek számító Abrams típusú harckocsikat adjon át Kijevnek.

Ezt viszont Washington utasította el, elsősorban arra hivatkozva, hogy a szóban forgó harckocsik kezelése, illetve javítása olyan szakértelmet igényel, amellyel az ukrán katonák egyelőre nem rendelkeznek.

Az áttörés a német sajtó szerint azt követően következett be, hogy a kancellár és az amerikai elnök újabb telefonbeszélgetést folytatott egymással, és hasonló konzultációra került sor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Boris Pistorius újonnan kinevezett német védelmi miniszter között.

Ennek nyomán Washington több amerikai forrás hivatalosan meg nem erősített információi szerint beleegyezett abba, hogy az Egyesült Államok korábbi elutasító álláspontját feladva 30 Abrams típusú harckocsival támogatja Ukrajnát.

Német források szerint várható, hogy Washingtonban mindezt még a nap folyamán bejelentik.

A kancellár döntésével a jelek szerint helyreállhat a koalíciós béke a német kormányon belül. A kormánykoalíció két kisebbik pártja, a Zöldek és a liberális FDP ugyanis az elmúlt hetekben élesen bírálta a szociáldemokrata kancellár halogató magatartását.

A kancellárt és pártját emiatt élesen bírálta az ellenzék vezető erejének számító konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU is.

Most viszont mind a koalíciós partnerek, mind a konzervatív pártok üdvözölték a döntést, azt elkerülhetetlennek és szükségesnek nevezve.

"Természetesen jobb lett volna már korábban dönteni, különös tekintettel Németország nemzetközi tekintélye érdekében. De jobb későn, mint soha" - fogalmaztak a Zöldek vezető politikusai.

A párt szerint ezzel Ukrajna még sikeresebben veheti fel a harcot az orosz támadás ellen.

Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Bundestag védelmi bizottságának szabad demokrata elnöke szerint a döntés nehezen született meg, túl hosszú ideig tartott, de végül elkerülhetetlen volt.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) külpolitikai szakértője üdvözölte a kancellár döntését.

Michal Roth szerint pártja, illetve a kancellár ezzel bizonyította, hogy az Ukrajna támogatásában eddig is élen járó Németország kész volt ennek a lépésnek a megtételére is. Roth elismerte ugyanakkor, hogy

az SPD elnöksége erősen megosztott volt a kérdésben,

voltak, akik türelmetlenül sürgették azt, de olyanok is, akik óvatosabbak és tartózkodóbbak voltak.

Üdvözölte a döntést Friedrich Merz, a CDU elnöke, a CDU/CSU ellenzéki pártszövetség parlamenti frakciójának vezetője.

A konzervatív politikus ugyanakkor szintén bírálta a kancellárt halogató magatartásáért.

Egészen más álláspontot képviselt a német parlament két, ugyancsak ellenzéki radikális pártja, a szélsőjobboldalinak tartott AfD (Alternatíva Németországnak), valamint az SPD-től balra álló Baloldal Pártja (Die Linke). Az AfD képviselője a kancellár döntését felelőtlennek és veszélyesnek nevezte. Tino Chrupalla frakcióvezető szerint

Németország ezzel közvetlenül belesodródott a háborúba.

A szóban forgó páncélosok Ukrajnának, a Bundeswehr készleteiből történő szállításával tovább folytatódik a német haderő "kifosztása" - hangoztatta a politikus.

Ugyancsak veszélyesnek minősítette a döntést a Baloldal Pártjának frakcióvezetője. Dietmar Bartsch szerint a Leopardok szállításával ledőlt egy újabb tabu. Ezzel pedig

Németország közelebb került egy harmadik világháborúhoz,

mint Európa békéjéhez. Bartsch szerint a lakosság többsége nem támogatja a döntést, amely egy lehetséges katasztrófa irányába tett lépés.