Horvátország a 20. állam, melynek hivatalos fizetőeszköze lett az euró, és a 27. csatlakozója a belső határoktól mentes schengeni övezetnek. Az ország stratégiai célja volt a két mérföldkő elérése - szakértők szerint az euró bevezetése megvédheti a horvát gazdaságot, miközben a világszerte emelkedő infláció kilőtte az élelmiszer- és üzemanyagárakat - írja a The Guardian.

A határok megnyitását a legtöbb horvát üdvözölte, de vannak, akik attól tartanak, hogy az euróra való átállás az átváltási kerekítések miatt drágábbá teszi az életet.

"Nehéz lesz, a magas árak még magasabbra nőnek"

- vélekedett Ivana Toncic zágrábi tanár. Marko Pavic, egy utazási iroda dolgozója szerint ugyanakkor elit klubhoz csatlakoznak most a horvátok.

"Az euró már eddig is értékmérő volt - pszichológiailag ez nem újdonság -, míg a schengeni csatlakozás fantasztikus hír a turizmus számára" - mondta.

Az euró használata már széles körben elterjedt Horvátországban. A bankbetétek mintegy 80 százaléka euróban denominált, Zágráb fő kereskedelmi partnerei az euróövezetben vannak.

Horvátország inflációs rátája novemberben elérte a 13,5 százalékot, míg az euróövezetben 10 százalék volt.

Elemzők hangsúlyozzák, hogy az euróövezeten kívüli valutával rendelkező keleti EU-tagállamok, például Lengyelország vagy Magyarország, még inkább ki voltak téve a megugró inflációnak.

Horvátországnak a schengeni térséghez való csatlakozása várhatóan lendületet ad az adriai ország kulcsfontosságú idegenforgalmi ágazatának, amely a GDP 20 százalékát adja. A Szlovéniával és Magyarországgal közös 73 szárazföldi határátkelőhelyen korábban hosszú sorok álltak. A repülőtereken azonban technikai problémák miatt

csak március 26-án szűnnek meg a határellenőrzések.

Horvátország továbbra is szigorú határellenőrzéseket fog alkalmazni keleti határain a szomszédos, nem uniós tag Boszniával, Montenegróval és Szerbiával szemben.