Plenkovic kiemelte: egyes kereskedelmi társaságok az euróra átállást arra használták fel, hogy tovább emeljenek az árakon, ami szerinte indokolatlan, hiszen ellenszolgáltatás nélkül történt.

A kormány megbízta a gazdasági és a mezőgazdasági minisztériumot a pontos adatok begyűjtésével az árak mozgásáról - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy minden illetékes osztálynak át kell tekintenie az erre vonatkozó rendeleteket és előkészíteni az egyéb jogszabályok módosítását a fogyasztók jobb védelme érdekében.

Plenkovic a lehetséges szankciós intézkedések között

az energiaválság mérséklésére nyújtott támogatások megvonását és más adóformák bevezetését említette.

"A kormány nem fogja ezt ölbe tett kézzel nézni" - mondta. Azoknak pedig, akik szavai szerint azt hiszik, hogy ebben a helyzetben felelőtlen üzletpolitikájukkal árnyékot vethetnek egy rendkívül pozitív és hasznos dologra - utalva itt az euró bevezetésére - azt üzente, hogy nem fognak sikerrel járni.

Bejelentette: fokozott hatósági ellenőrzéseket rendeltek el, ideértve a kereskedelmi felügyelőséget, az adóhivatalt, továbbá a vám és pénzügyőrséget, hogy "kijavítsák mindazt, amit felelőtlen egyének tettek minden ok nélkül".

"Emelni az árakon, árnyékot vetni az euró bevezetésére és ezzel hozzájárulni az infláció növekedéséhez, tisztességtelen gyakorlat, és nem fog működni" - húzta alá.

Mint mondta, a kormány tudatában volt annak és figyelmeztetett is arra, hogy az átváltás miatt minimális, 0,2-0,4 százalékos áremelések várhatók, ahogy más országokban is voltak az euró bevezetésekor, de "sem a globális, sem a nemzeti körülmények nem olyanok, hogy a kapzsiság felülkerekedhessen a felelősség felett."

Hozzátette: az euróra átállás nem olyan körülmény, amit egyesek kihasználhatnak arra, hogy extraprofitra tegyenek szert azokkal a polgárokkal szemben, akik már most is szembesülnek egy szélesebb körű energia- és élelmiszerválság következményeivel.

A kormányfő másrészről üdvözölte azt, hogy a vállalkozók nagy része tartotta magát az előírásokhoz,

és felszólította őket, hogy határolódjanak el azoktól a szabálysértőktől, akik árnyékot vetnek minden horvát vállalkozó társadalmi felelősségére.

Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport tavaly június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhatott. A tagországok pénzügyminiszerei (Ecofin) az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozta meg.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.

(A nyitóképen: 2022. december 14-i kép kunában és euróban is megadott könyvárak címkéjéről Zágrábban. A kunát kivezetik, Horvátország új hivatalos pénzneme 2023-tól az euró, amivel januártól lehet fizetni. A kuna január első két hetében még hivatalos fizetőeszköznek számít.)