Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay

Egyre nehezebben válthatjuk majd át a nyakunkon maradt kunát euróra

A magyarok tömegénél lehetnek még megmaradt kunabankjegyek és érmék, miközben Horvátországban januártól már euróval lehet fizetni. A kunát 2023 végéig váltják át a horvátországi bankok és posták euróra.

Kiemelten fontos dátum volt a január elseje a horvátok életében a schengeni övezethez történő csatlakozás és az euró bevezetése miatt. Nagyon sok magyart is érint ez, mert mostantól nincs ellenőrzés a magyar-horvát határon, viszont sokaknál ott lapulnak még a tavalyi vagy korábbi ztazásokra beváltott, de megmaradt kunabankjegyek és érmék – írja összegzésében a Bank360.hu.

Százezrek lehetnek érintettek, mivel a KSH adatai szerint még a Covid-19 járványtól sújtott 2021-ben is 548 ezer alkalommal utaztak magyarok Horvátországba, 2022 első három negyedévében 680 ezer látogatás történt. Horvátország a magyarok legkedveltebb üdülési célpontja: az augusztusi csúcs idején az utasbiztosítást kötők 36 százaléka az Adriára ment nyaralni.

A magyarok szépen fogyasztottak is, 2022-ben rekord összeget hagyhattak Horvátországban, kilenc hónap után ugyanis 63,5 milliárd forintnál jártak a költések. Ez meghaladja a 2021-es 46,2 milliárdot, de a 2019-es 57,2 milliárdot is. A beváltott készpénzt pedig aligha költötték el az utolsó lipáig (a kuna fillérje), haza is hoztak belőle, és nem váltották vissza, hanem meghagyták a következő nyaralásra.

Magyarországon már nem váltják át a bankok a kunát euróra, így aztán

akinek maradt régi horvát pénze, annak Horvátországba kell utaznia vele.

A váltási euró árfolyam már régóta ismert: egy eurót pontosan 7,5345 kunáért cserélnek be vasárnaptól. Az ország ATM-eit is nagyrészt átállították mostanra eurósra, már január 1-jén is az automaták hetven százaléka csak eurót adott ki.

A kétféle pénz január 15-ig forog párhuzamosan az országban, vagyis a boltokban addig lehet fizetni a megmaradt kunákkal. A vásárlók visszajáróként már eurót kapnak.

Az ezt követően megmaradt kunákat az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint 2023. december 31-ig csak a horvátországi postákon, kereskedelmi bankokban és a Pénzügyi Ügynökség egységeiben lehet átváltani euróbankjegyre és érmére. Tranzakciónként 100 kunabankjegy és 100 kunaérme feletti átváltáskor a kereskedelmi bankok plusz térítést kérhetnek.

Aki 2023-ban nem utazik Horvátországba, viszont maradt kunája,

2024-től már csak a Horvát Nemzeti Banknál válthatja be a megmaradt pénzét.

A bankjegyeket időkorlát nélkül átváltja a jegybank, az érméket 2025. december 31-ig cseréli be.

Az euróövezet más nemzeti központi bankjai 2023. január 1. és február 28. között térítésmentesen, rögzített átváltási árfolyamon váltanak be kunabankjegyeket. Az átváltható összeg ügyfelenként és tranzakcióként legfeljebb napi 8000 kuna lehet. Mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, ezzel a lehetőséggel a magyarok nem élhetnek a Magyar Nemzeti Banknál.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Főnixként támadt fel Európa a gazdasági letargiából

Főnixként támadt fel Európa a gazdasági letargiából

A közelmúlt adatai alapján Európa gazdaságában megkezdődött a fellendülés - írják elemzésükben a BNP Paribas közgazdászai. Az elmúlt évek megrázkódtatásai – különösen az inflációs és energiaársokk, a kereskedelmi háború, valamint a franciaországi politikai bizonytalanság – nem kímélték a kontinenst, mostanra azonban úgy tűnik, hogy a nehézségeket egyre inkább sikerül leküzdeni. Az euróövezet GDP-növekedése 2025-ben 1,5 százalékos volt, 2026-ra pedig legalább ugyanilyen kedvező kilátások látszanak. Cikkünkben öt olyan érvet mutatunk, ami miatt érdemes bízni az európai gazdaságban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×