Infostart.hu
eur:
363.3
usd:
322.86
bux:
144939.58
2026. október 16. péntek Gál
Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumának alkalmazottai a bombatámadásban megsemmisült színház épületének romjait távolítják el az ellenőrzésük alatt álló délkelet-ukrajnai Mariupolban 2022. május 12-én.
Nyitókép: MTI/AP

Kreml: "holnap véget érhet" a háború

Nem járul hozzá a konfliktus megoldásához az Ukrajnát orosz területek elleni támadásra buzdító német kijelentés – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov Steffen Hebestreit német kormányszóvivőnek arra a kijelentésére reagált, amely törvényesnek minősítette az orosz repülőterek elleni ukrán dróntámadásokat. Peszkov szerint az ilyen nyilatkozatok "természetesen ösztönzik" az újabb hasonló akciókat.

"Valójában meghosszabbítják ezt az egész nehéz időszakot, és nem segítik elő a probléma megoldását" - fogalmazott a szóvivő.

Az ukrán hadsereg a héten Szaratov, Rjazany és Kurszk megyei repülőterek ellen intézett dróntámadást, felgyújtva egy olajtárolót, megrongálva két hadászati bombázót, valamint megölve három orosz katonát, és megsebesítve további négyet.

Az orosz elnöki szóvivő szerint továbbra is fennáll a Szevasztopol elleni ukrán támadások veszélye, de intézkedések történtek a megelőzésükre. Mint mondta, az ukrajnai konfliktus akár

"holnap véget érhet", ha Kijevben meglenne ehhez a politikai akarat.

Megismételte, hogy a háború orosz célkitűzései változatlanok maradtak, beleértve Ukrajna "nácitlanítását" és demilitarizálását is.

"A különleges hadművelet egyik fő célja, ahogyan azt az elnök február 24-én kijelentette, a délkelet-ukrajnai, Donyec-medencében élő emberek védelme volt. Éppen ennek a védelemnek a keretében alakultak meg ezek a területek, amelyeket az ott megtartott népszavazások eredményeként egyesítettek (Oroszországgal). Erről beszélt az elnök" - magyarázta Peszkov Vlagyimir Putyinnak az "új területekkel" kapcsolatban szerdán elmondott szavait.

Putyin egy fórumon arról beszélt, hogy a "különleges hadművelet" hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott "jelentős eredményeket" Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy "új területek jelentek meg", és az Azovi-tenger orosz "beltengerré" vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert nevezte, akik, "amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni".

A szóvivő szerint Putyin nem további területek megszerzéséről beszélt, hanem

azoknak a területeknek a "felszabadításáról", amelyeket az ukrán hadsereg "megszállt",

vagyis az Oroszország által elcsatolt területek Ukrajna által visszafoglalt részeiről.

Kérdésre válaszolva a szóvivő kifejtette véleményét azzal kapcsolatban is, hogy a Time Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nevezte meg az év emberének. Peszkov szerint az amerikai magazinnak megvannak a saját kritériumai, amelyekkel lehet egyetérteni vagy nem, ám ezek szerinte "nem lépnek túl az összeurópai főáramon", amely szerinte "abszolút szűk látókörűen és hevesen oroszellenes jellegű".

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője annak az álláspontjának adott hangot, miszerint az Egyesült Államok azt tervezi: legalább 2025 végéig tovább szítja az ukrajnai konfliktust, hogy korrupt módszerekkel pénzt keressen. Állításának alátámasztására felhozta: Joe Biden amerikai elnök el szeretné érni, hogy a kongresszus további 37 milliárd dollárnyi, Kijevnek szánt segélyt vegyen fel a 2023-as költségvetésbe. Hozzátette, hogy az amerikai kormány hároméves, 1,2 milliárd dolláros szerződést kötött november végén a Raytheon hadiipari konszernnel légvédelmi rendszerek beszerzéséről Kijev számára.

Címlapról ajánljuk
A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a szerbiai nemzeti tanácsi választásokon. Négy évvel ezelőtt csak egyetlen lista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult. Az idén alapított Vajdasági Magyar Újrakezdés listáján 35 jelölt szerepel, a listavezető Mezei Zoltán színész. Az InfoRádió megkereste Rózsa Zsombort, a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnökét.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

A biogáz eddig háttérbe szorult a nap- és szélenergia mögött, pedig a szakértők szerint egyszerre segíthetne a hulladékkezelésben, az emissziócsökkentésben és a magyar energiarendszer szabályozásában. Magyarországon ma nagyjából 200 millió köbméter biogáz keletkezik évente, ezt 2030-ra akár 600 millió köbméterre lehetne növelni, a meglévő gázmotoros kapacitások rugalmasabb használatával pedig akár 900 megawattnyi gyorsan indítható szabályozó kapacitás is létrejöhetne. A technológia adott, az alapanyag rendelkezésre áll, a kérdés az, hogy lesz-e kiszámítható piac és támogatási környezet. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragonzca Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×