A tárcavezető hangsúlyozta: a találkozók jelentős része tudatos kapcsolatépítés, ahol felmérik, hol tartanak a kétoldalú kapcsolatok, mi működik jól, hol maradt el az elmúlt években a politikai párbeszéd, mely kormányközi bizottságokat és szakmai konzultációkat érdemes újraindítani, és mit szeretnének közösen elérni politikai, gazdasági vagy oktatási területen. Minden találkozó lehetőség az álláspontok közelítésére és a magyar érdekek képviseletére – mutatott rá.

Kifejtette: kedden előkészítették a politikai konzultációk újraindítását Chilével, a legmagasabb szintű politikai párbeszéd folytatásán dolgoznak Indiával és Kazahsztánnal, Algériával az energetikai, kereskedelmi és oktatási együttműködést viszik tovább, valamint Pakisztánnal kapcsolatban új beruházási és gazdasági lehetőségekről tárgyaltak a Mol már meglévő jelenlétére és az ösztöndíjprogramokra építve. Azerbajdzsánnal az energiát, a beruházásokat és az összeköttetéseket illetően erősítik a stratégiai partnerséget, a Fülöp-szigetek delegációjával pedig a kereskedelmi, oktatási és munkaerő-együttműködés bővítéséről, valamint az EU-ASEAN kapcsolatok erősítéséről beszéltek - sorolta.

Megjegyezte: felszólalt a globális élelmezésbiztonságról és a Fekete-tengerről szóló magas szintű eseményen is.

Orbán Anita kitért rá: mindeközben a multilaterális diplomácia sem állt meg, hiszen részt vett a V4+India külügyminiszteri találkozón, az uniós külügyminiszterek informális egyeztetésén és a Nyugat-Balkán Barátai csoport ülésén. Ebben a csoportban Magyarország július óta teljes jogú tag, így felajánlotta, hogy 2027-ben az ország adjon otthont a csoport egy találkozójának – közölte.

A külügyminiszter úgy látja, míg Magyarország európai és transzatlanti szövetségei adják külpolitikája alapját, közben aktívan építik kapcsolataikat a világ más régióival is.