Megőrizte alkotmányozó többségét a Putyin-féle Egységes Oroszország az orosz parlamentben.„Egyelőre csak arról van szó, hogy meg kell mutatni: harcosaink mögött egyként áll az orosz társadalom. Fontos, hogy az orosz vezetőségnek meglegyen egy ilyen társadalmi felhatalmazása, mivel ez egy belső vizsgálat is azzal kapcsolatban, hogy mennyire stabil a rendszer, mennyire hatásosak a regionális vezetők, mennyire tudják megszervezni az admin erőforrás mentén a mozgósítást” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A szakértő szerint az elektorális mobilizáció alapján le tudják vonni a következtetést azzal kapcsolatbam, hogy mennyire elfogadó az orosz társadalom a jelenlegi állapot iránt. Hozzátette,

a Dumáról gyakran mondják, hogy csak egy protokolláris intézmény vagy egy hatalmi ág, hiszen alapvetően a törvényhozás lenne a feladata, ott hozzák a döntéseket, ott állapítják meg a költségvetést.

A tényleges döntések viszont valójában az elnöki hivatalban születnek, a parlament pedig csak a folyamatot viszi véghez a szavazásokkal, a törvények beiktatásával és a kormánynak való delegálással.

A kutató azonban hozzátette, hogy van a dolognak egy másik oldala is. Hiszen nem csak a Vlagyimir Putyintól vagy környezetéből érkező, számukra kedvező dolgok átvitele miatt fontos, hogy a Duma „engedelmes” legyen, hanem amiatt is, hogy ha esetleg módosítani kell az eredeti elképzeléseken.

Példaként hozta fel a háborút, pontosabban annak befejezését, hiszen ha nem a korábban megszabott feltételekkel kell tűzszünetet elfogadni, akkor a döntést lehet delegálni, mondván a Duma adta a meghatalmazást az elnöknek, hogy fogadja el a kevésbé kedvező feltételeket.

Azaz át lehet hárítani a kellemetlen döntések felelősségét azzal, hogy például a Duma elfogadja őket, felhatalmazást ad az elnöknek a végrehajtásra, majd rögtön fel is oszlatja magát a parlament, és ezzel Vlagyimir Putyin keze tiszta marad

– vázolta fel a lehetőséget a szakértő. Hozzátette, hogy ez persze egy elméleti forgatókönyv, de ennek az eshetősége sem zárható ki. A háború is hasonlóképpen indult, tehát Putyin felhatalmazást kért a parancsok kiadására a Dumától, mielőtt bármit is tett volna, és ugyanilyen felhatalmazást kérhet a lezárásra is, azzal, hogy tudja: az orosz népnek nem ilyen feltételekre lenne szüksége.

Azzal kapcsolatban, hogy kell-e az orosz társadalomnak a Duma megfelelő felhatalmazása esetén mozgósítási hullámtól tartania, Seremet Sándor elmondta, hogy ez a lépées sem zárható ki, ugyanakkor számos ellentmondásos nézet fut párhuzamosan Oroszországgal kapcsolatban.

• Egyrészt szoktak arról beszélni, hogy az összeomlás szélén van,
• máskor meg attól tartanak, hogy hamarosan megtámadja a Baltikumot és a NATO-t.

Kiemelte, hogy a társadalmi kérdésekre is ugyanez a kettősség vonatkozik: egyfelől Vlagyimir Putyinék várják a választások végét, mert ha előtte rendelnek el mozgósítást, az lerontja az eredményeket, majd azt várják, hogy a Duma felhatalmazást adjon rá. Másfelől viszont Oroszországban a választás csak kirakati formaság, és az orosz társadalom, amely egyébként fellázadna a mozgósítás ellen, valójában szolgalelkű és képtelen erre.

Seremet Sándor szerint

tipikusak az ehhez hasonló, egymásnak ellentmondó megállapítások az oroszokkal kapcsolatban, ugyanakkor kiemelte azt is, hogy Oroszországnak valóban szüksége lenne a mozgósításra.

Csakhogy ez ellentmondana a jelenlegi társadalmi szerződésnek, ami arról szól, hogy „a háború valahol távol zajlik, és nincs hatással az emberek mindennapi életére”. Ukrajna ezt az állapotot igyekezett a nyár folyamán megtörni azzal, hogy „hazavitte” a háborút Oroszországba az infrastruktúra támadásával, így ott is érezhetővé vált a súlya.

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy azért nincs ellenőrzött szavaztatás Oroszországban, mert egyszerűen nincs rá szükség. Ennél sokkal komplexebben közelítik meg a dolgot, jóval előrébb gondolkodnak, semmint meglegyen a lehetősége annak, hogy a fülkékben valami „rossz” történjen – és azok a pártok, amik esetleg bármilyen formában veszélyt jelenthetnek a regnáló hatalomra nézve, eleve fel se kerülnek a szavazólapra.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább: