Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
BEIJING, CHINA -NOVEMBER 28: Protesters shout slogans during a protest against Chinas strict zero COVID measures on November 28, 2022 in Beijing, China. Protesters took to the streets in multiple Chinese cities after a deadly apartment fire in Xinjiang province sparked a national outcry as many blamed COVID restrictions for the deaths. (Photo by Kevin Frayer/Getty Images)
Nyitókép: Getty Images/Kevin Frayer

Salát Gergely: a zéró Covid-politika nélkül Kínában másfél millió halott lenne

A sinológus szerint a szigorú szabályozásokat politikai mérlegelés eredményeképp vezették be. Elképzelhető, hogy feloldják a szabályokat, ha úgy érzékelik, a városi lakosság nem bírja a bezártságot.

A fő különbség a korábbiakhoz képest, hogy jóval több városra kiterjedtek a tüntetések. Az összes nagyobb egyetemi városban voltak kisebb-nagyobb tüntetések, illetve a nagy tengerparti városokban, főleg azokon a területeken, amiket érintettek a lezárások. A megmozdulások földrajzi kiterjedtsége jelentősebb – mondta az InfoRádió Reggelinfó című műsorában Salát Gergely sinológus, egyetemi docens.

A szakértő szerint még korai kijelenteni, milyen politikai hatása, felhangja lesz a demonstrációnak, hiszen a hivatalos sajtó nem számol be az eseményekről. A másodlagos nyilvánosság, a médiumok különböző videókat, képeket, mémeket közölnek.

Megjegyezte: valóban egyedi, hogy sok városban egyszerre vannak a megmozdulások, és olyan jelszavak hangoznak el, hogy "le Hszi Csin-pinggel", "le a Kínai Kommunista Párttal" mely utoljára a '89-es Tienanmen téri események idején történt, viszont akkor legalább egymillióan voltak az utcákon. Itt viszonylag kevesen vesznek részt megmozdulásokon, de van egy elég széles tömeg, amelyből pár százan ki merik fejezni az elégedetlenségüket.

Salát Gergely szerint a zéró Covid elve Kínában politikai döntés, mert a Kínai Kommunista Párt vezetői kiszámolták, mi a veszélyesebb a stabilitásra nézve. A járvány szabadon engedése az amerikai tudósok szerint is alsó hangon 1,5 millió halottat jelentene. Ez esetben lenne olyan pont, amikor a kínai intenzív osztályok tizenötszörös túlterheltséggel küzdenének. Ez azért lenne destabilizáló, mert Kína eddig azt sugározta, hogy ők kezelik a legjobban a járványt. "Ebbe a képbe nem férne bele, ha az utcán vagy a kórházak előtt a földön fekve haldokolnának az emberek" – fogalmazott.

A másik lehetőség a dinamikus zéró Covid-politika intézkedés fenntartása, ami más okokból veszélyezteti a stabilitást. A kínai vezetők erre szavaztak, de Salát Gergely szerint

elképzelhető, hogy feloldják a szabályokat, ha úgy érzékelik, hogy a városi lakosság nem bírja a bezártságot.

A Kelet-kínai Csengcsouban van a világ legnagyobb iPhone összeszerelő üzeme. Már itt is gondok vannak a működésben, ráadásul a dolgozók tiltakoznak a karanténintézkedések miatt. Az ottani Covid-politika miatt ott már három éve vannak gondok az ellátási láncokban. Az említett iPhone-üzemben a lezárások összekapcsolódtak egy ki nem fizetett bérköveteléssel is, mely megoldódott azzal, hogy a menedzsment kifizette a követelést, és "azóta már nem zavarja őket annyira a bezártság".

Ha Sanghaji-méretű városokat zárnak le hónapokra, annak súlyos gazdasági következményei vannak. A magyar boltokban is bizonyos termékek azért nincsenek, mert az a konténerszállító hajó, aminek ide kellett volna hoznia az árukat, az nem indult el Kínából, vagy nem tudták megpakolni – összegezte Salát Gergely sinológus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×