Infostart.hu
eur:
383.37
usd:
329.44
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Close up shot of a protective facial disposable mask on a white blanket at double bed in a room
Nyitókép: YakobchukOlena/Getty Images

Úgy tűnik, hogy Kína már túl van a döntő pillanaton

A zéró Covid hattyúdala lehet az, ami most Kínában zajlik, miközben 28 ezres napi esetszámokkal küzd az ország: ilyen adatokat legutóbb akkor láttak, amikor áprilisban Sanghajt karantén alá vonták.

Peking, Kuangcsou és Kína több más területe is a kitörésekkel küzd jelenleg: ezek hatására helyi szinten mind az üzleti életet, mind a szabadidőt érintő korlátozásokat vezettek be több helyen az országban.

Larry Hu Kína-szakértő szerint ugyanakkor könnyen lehet, hogy ez már kevés: Kína átlépte azt a pontot, amelyen még visszafoghatta volna a fertőzések rohamos terjedését - írja a CNBC.

"Kína talán már túljutott azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút, nem valószínű, hogy egy újabb sanghaji típusú kemény zárlat nélkül ismét elérné a zéró Covidot. Amit a politikai döntéshozók most tehetnek, az az, hogy

az ellenőrzések szigorításával lelassítják a vírus terjedését,

azaz ellaposítják a görbét" - írta Hu, a Macquarie - egy ausztrál székhelyű globális pénzügyi szolgáltatócég - vezető kínai közgazdásza egy jelentésben.

Véleménye szerint a közelmúltban bevezetett apró változtatások - a beutazók számára két nappal csökkenteték a karantén idejét, akárcsak a fertőzöttek kontaktjainak - arra utaltak, hogy a következő 6-9 hónapban Kína nyitni tervez, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a folyamat sok lépésből áll, amelyek előre és hátra egyaránt haladhatnak.

A világpiac már régóta találgatja, mikor szabadul meg Kína a zéró Covidtól.

"Peking a közelmúltban az újranyitásra való hajlandóság korai jeleit mutatta, és bevezetett néhány finomhangoló intézkedést, de az újranyitás egy elhúzódó, kellemetlenségekkel járó folyamat lehet" - írta Lu egy másik jelentésben a héten.

Szerinte az, hogy Vietnám tavaly ősszel feloldotta a Covid-korlátozásokat, megmutathatja Kínának, hogyan nyithatnak:

a délkelet-ázsiai ország ugyanakkor nem tapasztalt azonnali fertőzési hullámot a nyitás után,

a GDP-je pedig fellendült.

A kínai hatóságoknak nehéz feladatot jelentett, hogy a fertőzések ellenőrzése mellett a Covid-intézkedéseket célzottabbá tegyék. November 21-én körülbelül 412 millió embert érintettek a zárlatok Kínában, ami az előző heti 340 millióhoz képest emelkedés.

Az intézkedéseken Pekingben is szigorítottak: gyakrabban tesztelik a lakosságot, számos éttermet utasítottak a vendégek fogadásának felfüggesztésére. Több bevásárlóközpontot is bezártak, valamint nagy parkokat is, és karantén alá vontak lakóépületeket.

Egy techfókuszú gazdasági fórumot is elhalasztottak,

mely a héten nyitotta volna meg kapuit. Az eseményt eredetileg szeptemberre tervezték, onnan került át időpontja novemberre, de most már biztos, hogy csak 2023-ban tarthatják meg.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

NATO felé kilőtt iráni rakétát semmisítettek meg

Az észak-atlanti katonai szövetség légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország felé tartott – közölték Ankarában.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×