Infostart.hu
eur:
383.26
usd:
329.33
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
2019. december 19-én készült kép Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivőjéről egy moszkvai sajtóértekezleten. 2020. május 12-én Dmitrij Peszkovot kórházba szállították koronavírus-fertőzéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vagy kivárunk egy másik elnököt - furát mondott a Kreml szóvivője

A Kreml szóvivője szerint Oroszország már a "különleges hadművelet" megkezdése előtt is elkötelezettje volt az ukrajnai helyzet diplomáciai rendezésének.

Oroszország megvárja, hogy a jelenlegi ukrán elnök álláspontja megváltozzon vagy a következő ukrán elnök más állásponton legyen a Moszkvával folytatott tárgyalások ügyében, a megállapodáshoz szükség van Kijev részvételére - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

"Nem, a tárgyalásokhoz két fél kell" - felelt Peszkov arra a kérdésre, hogy lehetséges-e megállapodás a hivatalos Kijev részvétele nélkül.

"Most vagy megvárjuk, hogy a jelenlegi elnök (Volodimir Zelenszkij) megváltoztassa az álláspontját, vagy kivárunk egy másik elnököt, aki más álláspontot képvisel az ukrán nép érdekében" - nyilatkozott.

Peszkov arra reagált, hogy az ukrán államfő hivatalának honlapján kedden megjelent a kijevi Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntése, miszerint Zelenszkij nem tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Kreml szóvivője szerint Oroszország már a "különleges hadművelet" megkezdése előtt is elkötelezettje volt az ukrajnai helyzet diplomáciai rendezésének.

Peszkov kérdésre válaszolva kifejtette azt is, mit gondol az orosz-ukrán konfliktus Elon Musk milliárdos által felvetett rendezési tervére. A szóvivő "nagyon pozitívnak" nevezte, hogy egy olyan valaki, mint Musk békés megoldást keres az ukrajnai helyzetre.

Mint mondta,

Musk "sok hivatásos diplomatával ellentétben még mindig a béke megteremtésének módjait keresi",

Oroszország pedig mindig is azt támogatta, hogy "feltételei tárgyalások útján teljesüljenek", de ezek teljesítése nélkül lehetetlen megteremteni a békét.

"(Musk) sok elképzelése figyelmet érdemel. Ami azonban a népszavazást illeti, a lakosok már kifejezték véleményüket, és (ez) már nem is változhat" - mondta.

Elon Musk azt javasolta, hogy a Krím maradjon Oroszország része, de a Donyec-medencében, valamint Herszon és Zaporizzsja megyékben tartsanak új népszavazást az ENSZ égisze alatt és hogy biztosítsák a Krím vízellátását, Ukrajnának pedig a semleges státuszt.

"A nyugati média, a nyugati politikusok, az államfők most túlzásba viszik a nukleáris retorikai gyakorlatot. Mi ebben nem akarunk részt venni"

- mondta Peszkov, arra a kérésre válaszul, hogy kommentálja a londoni The Times című napilap cikkét, amely szerint a NATO arra figyelmeztette a szövetség tagjait, hogy Oroszország atomkísérleteket végezhet Ukrajna határán, a Fekete-tengeren.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

NATO felé kilőtt iráni rakétát semmisítettek meg

Az észak-atlanti katonai szövetség légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország felé tartott – közölték Ankarában.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×