INFORÁDIÓ
2022. október 7. péntek
Amália

afgansiztán

hatalom

tálib

Tüntetők követelik az Egyesült Államok által befagyasztott afgán vagyon felszabadítását Kabulban 2022. február 15-én. A tálibok 2021 augusztusi hatalomátvétele után a nemzetközi közösség felfüggesztette Afganisztán támogatását, és befagyasztotta az ország külföldi - főleg amerikai - bankokban lévő vagyonát. Joe Biden amerikai elnök február 11-én írta alá azt rendeletet, amely az Egyesült Államokban befagyasztott 7 milliárd dolláros afganisztáni vagyonból 3,5 milliárd dollárt afgán segélyezésre szabadít fel. A rendelet értelmében a pénz másik fele a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások amerikai áldozatainak családjaihoz kerülne.

Most kezd kiderülni, mi lesz Afganisztánnal a "nagy kivonulás" után

Infostart

Csaknem egy év telt el az Afganisztánból történt amerikai kivonulás befejeződése és a tálib hatalomátvétel óta. Egyes elemzők szerint az ország a gazdasági összeomlás szélén áll, mások inkább azt hangsúlyozzák, négy évtized óta egyetlen kormányzat sem rendelkezett olyan szilárd hatalomi bázissal, mint a tálibok. A nyugati országokat párbeszéd kezdeményezésére szólítják fel.

A NATO vezette nyugati koalíció és az általa támogatott afganisztáni kormányzat két évtizeden keresztül próbálkozott a tálibok szétzúzásával. 2021 augusztusában ez teljes kudarccal ért véget, és az iszlamisták ismét hatalomra kerültek az ázsiai országban.

A jelek szerint hatalmuk immár megingathatatlannak tűnik.

Az ARD német közszolgálati televízió által idézett Afganisztán-szakértő szerint a tálibok most erősebbek, mint valaha.

"40 év óta övék a legnagyobb hatalommal rendelkező kormány az országban".

Politikai hatalmuk nem csupán a korábbi katonai sikereken alapul. A szakértő szerint a lakosság nagy része a tálibokéhoz hasonló nézeteket vall.

Az országban sokan elítélték a nyugati megszállást. A NATO-csapatok kivonulása óta az emberek nagy része azon a véleményen van, hogy évtizedek óta a legbékésebb korszak következett be. Az idézett szakértő szerint a tálibok már az első politikai sikereiket is elérték, mindenekelőtt a korrupció jelentős megfékezését. Ez ahhoz vezetett, hogy az állami bevételek ismét növekedtek.

A viszonylag békés helyzet eredménye az is, hogy a mezőgazdasági termelés lassan javul. Mindez azonban még csak csekély mértékű, a lakosság nagy részét továbbra is éhezés és szegénység fenyegeti.

Közben óvatosan ugyan, de megjelentek az első külföldi beruházók is.

Mindenekelőtt Kína, Oroszország és Pakisztán tanúsít növekvő érdeklődést az afganisztáni nyersanyaglelőhelyek után.

Pakisztán már az afganisztáni szén fő importőre.

A washingtoni Wilson-Center kutatóintézet szakértője, Michael Kugelman szerint Kína Afganisztánt új selyemút-projektje fontos részének tekinti. Az új és ambiciózus infrastruktúraprojekttel Kína új kereskedelmi utakat kíván létesíteni Ázsia, Európa és Afrika között. A kabuli kormányzat nagy érdeklődést mutat a Kínával való szoros együttműködés iránt.

Az ARD által korábban idézett szakértő szerint a tálibok politikája azonban még mindig kiszámíthatatlan, ami miatt a regionális beruházók nagy része még mindig inkább várakozó állásponton van.

Ennek oka főképp az, hogy a tálib vezetés nem egy egységes mozgalom, hanem számos regionális frakcióból áll.

A kabuli központi kormány ígéretei ezért az ország más részein kevéssé bizonyulnak megbízhatónak. Ennek legjobb példája az az ígéret, amely szerint amnesztiában részesülnek a volt államapparátus egykori alkalmazottai. A tartományokban a helyi tálibok ezt teljes mértékbenl figyelmen kívül hagyták, és különböző módon ítélkeznek felettük.

A kabuli kormányzat részéről ez ugyanakkor semmilyen szankcióval nem járt.

A tálibok számára ugyanis a legfontosabb az, hogy megőrizzék mozgalmuk egységét.

A megbízhatóság hiánya mellett súlyos problémát jelent az is, hogy a kormányzat nem rendelkezik a szükséges közigazgatási ismeretekkel, és nem rendelkezik a szükséges szakemeberekkel sem.

A lakosság ellátása még a legszükségesebb dolgokkal sem biztosított, a közlekedési hálózatok, továbbá az energia- és vízellátás helyzete egyaránt katasztrofális. Több olyan szakember, aki a hatalomátvétel előtti kormányt szolgálta ki, a megtorlás elől a menekülést választotta.

Ennek ellenére az elemző szerint a tálib rezsimnek

jelenleg nincs politikai alternatívája. Hatalmát belátható időn belül semmilyen veszély nem fenyegeti.

A szakértők többsége a nyugati országoknak ennek ellenére azt javasolja, hogy szélesítsék a tálib rezsimmel való, mostanáig rendkívül korlátozott párbeszédet. Csakis ez a párbeszéd vezethet a jobb közös megértéshez, a nagyobb rugalmassághoz, a viszonylag haladóbb szellemű tálibok megerősödéséhez az úgynevezett keményvonalasokkal szemben.

Egy ilyen párbeszéd közvetve hozzájárulhat az éhezés csökkenéséhez, a nők, illetve a lányok jobb hozzáféréséhez az oktatáshoz, illetve a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint más, az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos problémák mérsékléséhez.

Egy ilyen párbeszéd elmulasztása ezzel szemben tragikus hiba lenne az ARD összeállítása szerint.

Nyitókép: MTI/AP/Huszein Malla
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018