Itt a nagy szénerőmű-újraindítási hullám

Az orosz energiaforrások kiesése miatt ismét előtérbe került a széntüzelésű erőművek újraindítása.

Szintet lépett a válság Srí Lankán, csak alapos indokkal lehet tankolni

Srí Lanka évtizedek óta nem tapasztalt gazdasági krízissel szembesült: a következő két hétben csak buszok, vonatok, egészslgügyi szolgáltatók által használt járművel és ételszállítók tölthetik meg üzemanyagtankjaikat az országban.

Horror lakossági gázáremelés jön a szomszédban

Az ellenzék közben a parlament rendkívüli ülésén vonja kérdőre a gazdasági tárcavezetőt, azt követelve, hogy adjon tájékoztasson arról, mennyi gáztartaléka van Szlovákiának.

Bolgár kiutasítás

Bulgária kiutasít hetven orosz diplomatát és nagykövetségi dolgozót - jelentette be kedden a szófiai külügyminisztérium.

Az orosz diplomatáknak július 3-ig kell elhagyniuk Bulgáriát.

A bolgár külügyi tárca indoklása szerint Oroszországnak csökkentenie kell szófiai nagykövetsége létszámát, hogy arányban legyen a moszkvai bolgár képviselet létszámával.

"Az első ok a kölcsönösség... a második pedig az orosz tisztségviselők tevékenysége, amelyet az illetékes bolgár hatóságok összeegyeztethetetlennek találtak a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel" - olvasható a bolgár külügyi tárca állásfoglalásában.

Kiril Petkov ügyvivő bolgár miniszterelnök kedden azt állította, hogy az érintett diplomaták "kapcsolatban álltak az orosz hírszerzéssel és a bolgár érdekek ellen tevékenykedtek".

Bulgária egyébként az ukrajnai hadművelet nyomán már kiutasított március elején tíz orosz diplomatát.

"Döntésünk nem az orosz nép ellen irányul. De ha idegen kormány Bulgária belügyeibe akar beavatkozni, akkor annak megfelelően fogunk eljárni" - hangoztatta Petkov, akinek kisebbségi kormánya alig egy hete bukott meg bizalmatlansági indítvány következtében.

Petkov kijelentette, hogy létfontosságú a bolgár hírszerzés működése. Mint mondta, az orosz diplomaták a bolgár társadalmi egységet próbálták aláásni.

Az ország 2021 áprilisa óta most valószínűleg a negyedik parlamenti választás felé halad. (MTI)

Macron: nem szabad!

Nem szabad megengedni az orosz diadalt az ukrajnai háborúban, a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport ezért addig folytatja Ukrajna támogatását, ameddig csak szükséges - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök kedden a Hetek németországi csúcstalálkozója után.

A francia államfő a találkozó helyszínén, a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) tartott tájékoztatóján a világrend destabilizálására tett orosz kísérletnek nevezte az Ukrajna elleni agressziót.

Mint mondta, Oroszország nem tudja megnyerni ezt a háborút, és nem is szabad megengedni neki a győzelmet. A G7 csoport ezért a szükséges intenzitással folytatja Ukrajna támogatását.

Kiemelte: nagyon reméli, hogy az év végéig sikerül véget vetni a harcoknak.

Azzal kapcsolatban, hogy a kremencsuki bevásárlóközpontra mért rakétatámadás után Volodomir Zelenszkij ismét sürgette, hogy minősítsék terrorizmust támogató államnak Oroszországot, a francia elnök kijelentette: "szankciókat alkalmazunk Oroszország ellen, és ehhez nincs szükségünk semmilyen minősítésre".

Kifejtette, hogy Franciaország az ukrán államfő által követelt minősítés átvétele helyett inkább közreműködik a "háborús bűncselekmények" feltárásban. Mint mondta, a tények minősítése a háborús bűncselekmények ügyében eljáró bíróságok feladata. Franciaország az igazság feltárását szakértőkkel, nyomozókkal segíti. A támogatás célja a tények megállapítása és az elkövetők azonosítása, valamint annak biztosítása, hogy az ukrán és a nemzetközi igazságszolgáltatás felelősségre vonhassa őket - hangsúlyozta Emmanuel Macron. (MTI)

Sean Penn újra Kijevben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét fogadta Sean Penn amerikai színészt, aki második alkalommal érkezett Kijevbe, mióta az oroszok által Ukrajna ellen indított háború elkezdődött. "Sean, nagyon szeretnénk megmutatni a világnak, mi történt Kijev körül" - mondta Zelenszkij a színésznek a látogatásról kedden kiadott közlemény szerint. Az ukrán elnök arra kérte Pennt, hogy az ukrajnai háborúról készülő dokumentumfilmjében mutassa be, hogy mi történt az ukrán városokkal, amelyeket a háború elért. Sean Penn február végén már tett egy rövid látogatást Kijevben közvetlenül az után, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Zelenszkijjel is találkozott. Az Oscar-díjas Penn akkor elmondta, hogy az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázióról akar dokumentumfilmet forgatni. A Variety.com cikke szerint a dokumentumfilm a Vice Studios, a Vice World News és az Endeavor Content közös produkciójaként készül. Penn az elmúlt években számos háborúellenes és humanitárius akcióban vett részt. Citizen Penn című dokumentumfilmjében arról számolt be, hogyan hozta létre a 2010-es haiti földrengés után a Community Organized Relief Effort (CORE) nonprofit segélyszervezetet. A CORE a koronavírus elleni küzdelemből is kivette a részét: a tesztelésben és az oltásban segédkezett országszerte. (MTI)

Románia bevásárol

A bukaresti parlament felhatalmazta a román védelmi minisztériumot (MAPN), hogy 231 darab, ember által hordozható (MANPAD) légvédelmi rakétarendszert vásároljon. A parlamenti szakbizottságok előzetes jóváhagyását kedden továbbította a kétkamarás parlament egyesített házbizottsága a MAPN-nek. Vasile Dincu védelmi miniszter a bukaresti parlamenthez intézett kérésében azt írta: a kis hatótávolságú, hordozható MANPAD rakétarendszereket a szárazföldi erők, a haditengerészet, a légierő és a speciális műveleti parancsnokság között akarják szétosztani, hogy az ország védelmét belföldön biztosító csapatok és létesítmények közvetlen légvédelmét ellássák. A beszerzésre 662,5 millió eurós, áfa nélküli költségkeretet irányoztak elő, amely a légvédelmi rakétarendszereken kívül az azokat kiszolgáló logisztikai rendszereket és felszereléseket, valamint a kiképzéshez szükséges eszközöket is magában foglalja. (MTI)

Joe Biden családja mostantól nem léphet be Oroszország területére

Közleményt adott ki az orosz külügy. Francis Fukuyama is az oroszok listáján.

Ukrajna elvesztett egy Eb-rendezést

A korábbi tervekkel ellentétben Ukrajna mégsem lesz társházigazdája a jövő évi férfi röplabda Európa-bajnokságnak.

A Sportarena nevű ukrán lap értesülését Mihail Melnyik, a helyi röplabdaszövetség elnöke megerősítette.

Az európai szövetség (CEV) tavaly jelentette be, hogy az ukránok a címvédő olaszokkal, a bolgárokkal és az északmacedónokkal közösen adhatnak otthont a kontinenstornának, ám az országot sújtó háború miatt a CEV várhatóan új pályázatot ír ki a rendezésre. Az ukránoknak cserébe felajánlotta, hogy a 2023-as viadal helyett a 2025-ösnek legyenek majd társházigazdái.

A helyzetet bonyolítja, hogy az ukrán férfiválogatottnak házigazdaként nem kellett volna részt vennie az augusztusi selejtezőkön, így azonban szerepelnie kellene, csoportja azonban nincs.

Melnyik ennek kapcsán azt mondta, elképzelhető, hogy a válogatott szabadkártyát kap a jövő őszi Eb-re, erről azonban legkorábban augusztusban születhet döntés.

Az Eb-selejtezőn a magyar válogatott a szlovákokkal, a spanyolokkal és a georgiaiakkal küzd meg a részvételért, a hét csoportból az elsők mellett az öt legjobb második kvalifikál az kontinenstornára.

Koordináták az oroszoktól

Műholdfelvételeket és koordinátákat tett közzé a nyugati döntéshozatali központokról a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat kedden a Telegram-csatornáján, a madridi NATO-csúcstalálkozót megelőzően.

"Amikor a szövetség 30 országának képviselői, valamint a partnerek és a jelöltek a 2030-ig szóló stratégiai koncepcióval fognak foglalkozni, a Roszkozmosz műholdképeket tesz közzé a csúcstalálkozó helyszínéről és éppen azokról a +döntéshozatali központokról+, amelyek az ukrán nacionalistákat támogatják" - hangzott az orosz állami vállalat közleménye.

A Reszursz-P műhold által készített képeken a washingtoni Fehér Ház és a Pentagon, a június 28-30-i NATO-csúcstalálkozónak otthont adó madridi IFEMA kongresszusi központ, a brit védelmi minisztérium, a berlini Reichstag és a szövetségi kancellári hivatal, valamint a párizsi Elysée-palota, a francia elnöki hivatal látható.

Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a NATO vezető, nyugati magán műhold-üzemeltetői, köztük a Maxar - az általa kialakított - egységes adatfelhőben összegyűjtött adatokat adnak át az ukrán hadseregnek. Rogozin korábban azt mondta, hogy amerikai magáncégek az ukrán rakéták célravezetéséhez szükséges vizuális és radaradatokat gyűjtenek. Az orosz tisztségviselő szerint az összes vezető operátor, aki a Föld felszínéről folyamatos és nagyfelbontású képeket készítő algoritmusokkal foglalkozik, főleg a Pentagonnak dolgozik.

A RIA-Novosztyi úgy értesült, hogy az amerikai Maxar Technologies cég kereskedelmi műholdjai három nappal a Rosztov megyei novosahtyinszki olajfinomítót ért dróntámadást megelőzően a létesítmény környezetét fotózták. A hírügynökség szerint a vállalat tízéves, 3,24 milliárd dollár értékű szerződést kötött a Pentagon egyik ügynökségével.

Az orosz védelmi tárca korábban kilátásba helyezte, hogy az Oroszországban elkövetett ukrán diverzáns-akciókat a döntéshozatal központjaira, egyebek között Kijevre mért csapásokkal fogja megtorolni.

NATO: Európában a második világháború óta nem volt ilyen brutalitás

Ezzel a szervezet főtitkára az Ukrajnában dúló orosz agresszióra utalt.

Macron és Scholz is durván megkapta a ukrán plázatámadás után

Egyre nagyobb a nemzetközi sokk az ukrán bevásárlóközpontot ért orosz rakétatámadás miatt.

Rakéta a stadionra

Az orosz erők kedd reggel nyolc rakétát lőttek ki a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyű városra, és eltalálták a település központi stadionját is - mondta el Olekszandr Szenkevics mikolajivi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A városvezető szerint az ukrán légvédelem három orosz rakétát megsemmisített, a többi a település különböző részeiben csapódott be. A stadionon kívül találat érte a 79-es dandár katonavárosát is, amely azonban most üresen áll. A háború elején ugyanis a benne lévő egyik laktanyát találat érte, ezért az egész katonai területet kiürítették, ennek ellenére az orosz erők továbbra is időről időre támadást intéznek ellene. A stadionban úgyszintén nem tartózkodtak emberek a támadás idején - fejtette ki a polgármester. Kiemelte, hogy a keddi rakétacsapások következtében senki sem sérült meg.

Közben a kremencsuki bevásárlóközpont elleni hétfői orosz rakétatámadásban eddig azonosított elhunytak száma elérte a húszat - közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a keddi kijevi sajtótájékoztatóján. A sérültek száma 59-re emelkedett, akik közül 25 szorul kórházi ápolásra. Több mint negyven embert még keresnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadással összefüggésben keddi Telegram-üzenetében arra szólította fel a világ közösségét, hogy nyilvánítsa Oroszországot terrorizmust támogató országnak. "Rakétával polgári célpontokat lőni csakis hidegvérű terroristák tudnak, akiknek nincs helyük a Földön. Ezek nem elhibázott rakétatalálatok óvodákra, iskolákra, bevásárlóközpontokra, lakóépületekre, ezek kegyetlenül kitervelt, célzott csapásmérések. Oroszországot terrorizmust támogató országnak kell nyilvánítani. A világnak meg kell állítania az orosz terrort, mert képes rá" - írta az államfő.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz erők ismét lőtték a régió központját, Harkiv városát. Az első adatok szerint öten sérültek meg, egyikük súlyos állapotban van. A kormányzó kifejtette, hogy Harkiv ipari negyedét érte találat, amelynek következtében tűz ütött ki az egyik vállalat épületében.

Az ukrán erők déli műveleti parancsnoksága azt jelentette, hogy öt légicsapást mértek orosz csapatokra és haditechnikai eszközökre a Mikolajiv megyei Sznyihurivka és Krivorizzsja, valamint a Herszon megyei Beriszlav térségében.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a stratégiai fontosságú, Donyeck megyei Szlovjanszk irányában, Dovhenyke és Dolina között, az ukrán csapatok megállították és visszaverték az orosz erőket.

A vezérkar legfrissebb keddi összesítése szerint eddig körülbelül 35 250 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 185 helikoptert, 14 hadihajót, 1567 harckocsit, 3704 páncélozott harcjárművet, 778 tüzérségi és 102 légvédelmi rendszert, valamint 243 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán katonai hírszerzés közben arról tájékoztatott, hogy fogolycserével kiszabadítottak 16 katonát - köztük két tisztet -, és egy polgári személyt. Cserében 15 orosz foglyot adtak vissza. A műveletet Herszon és Mikolajiv megyék közigaztási határán hajtották végre.

Mindeközben tanácsadója közlése szerint az oroszok "elrabolták" Ihor Kolihajevet, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai Herszon város polgármesterét. Halina Ljasevszka, a városvezető tanácsadója ezt a Facebookon tette közzé. Szavai szerint Kolihajev reggel az egyik közintézményt kereste fel, ahol a városi tanács megmaradt alkalmazottai dolgoztak. Amint kiszállt az autóból, azonnal őrizetbe vették az orosz nemzeti gárda és valószínűleg a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai. (MTI)

Szijjártó Péter elárulta, kell-e veszélytől tartani

Rendben zajlik a gáztározók feltöltése - mondta a miniszter.

Oroszország: nem a bevásárlóközpontot, hanem fegyverraktárakat lőtt a légierő

Azt közölték, hogy a légierő csapása nyugati gyártmányú fegyvereket és lőszereket ért, amelyeket a Donyec-medencében harcoló ukrán csapatoknak szándékoztak továbbszállítani, és a bevásárlóközpont használaton kívül volt.

Új klímaklub és gabonapiaci segítségkérés a G7-országoktól

A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) felszólította a jelentős élelmiszerkészletekkel rendelkező országokat és vállalatokat, hogy korlátozások és piaci torzítások nélkül segítsenek enyhíteni az élelmiszerhiányt - derült ki a G7 németországi csúcstalálkozójának keddi zárónyilatkozatából.

Menekülnek az ukránok Liszicsanszkból?

Rogyion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete helyi szemtanúkra hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán katonák csoportosan hagyják el a technikailag körülzártnak minősített Liszicsanszkot. A diplomata szerint hétfőn Verhnyekamenkán keresztül próbáltak meg Sziverszk felé visszavonulni, de az orosz-szakadár ágyútűzben több járműoszlopot elvesztettek. Mirosnyik beszámolt egy Bilihorivka felé megkísérelt sikertelen áttörési kísérletről, valamint arról. hogy több irányból ukrán tartalékokat vonnak össze Sziverszknél. (MTI)

Először használhatták az ukránok az amerikai rakétavetőt

Az Ukrajnából kiszakadni vágyó Luhanszki Népköztársaság hatóságai közölték, hogy az ukrán erők először vetették be az M142-es HIMARS rakétasorozatvetőt, amelyből kedd reggel rakétát lőttek ki Bahmut irányából Pervelszk városra.

Konosenkov beszámolója szerint több mint száz ukrán katona és külföldi zsoldos, valamint 15 egységnyi haditechnika veszett oda, amikor az orosz légierő csapást mért az Azov "náci alakulat" egy harkovi erődítményére és a 92. gépesített lövészdandár egyik zászlóaljára a Harkiv megyei Pokotilovkánál. A tábornok több olyan esetet is megemlített, amelyben gyengén kiképzett mozgósított ukrán civilek, illetve külföldi zsoldosok a sajátjaikra nyitottak tüzet.

A szóvivő elmondta, hogy az orosz légierő a rakétáival két vezetési pontra, valamint 28 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást, Donyecknél, a lövegelhárítási művelet keretében pedig négy Grad- és két tüzérségi szakaszt semmisített meg. A harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok 24 vezetési pontot, 58 lőállásban lévő tüzérségi és aknavető-alegységet és 304 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. A légvédelem lelőtt három ukrán Szu-25-ös repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert a Mikolajiv megyei Pervomajszke falunál, valamint kilenc drónt, hét Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint tíz rakétavető-lőszert. (MTI)

Megint dől az orosz gáz az egyik kulcsfontosságú vezetéken

Az oroszok befejezték a Török Áramlat karbantartását.

Vallásos zsidó menekülteknek nyílt menekülttábor a Balatonnál

Az ukrajnai és a magyar zsidó szervezet áprilisban fordult a magyar kormányhoz segítségért, hogy több száz ukrajnai menekült speciális, kóser ellátására alkalmas táborhelyet nyithasson a több éve használaton kívüli, mintegy 180 ezer négyzetméteres balatonőszödi kormányüdülőben. A Magyar Zsidó Szövetség és az Ukrán Zsidó Hitközségek Szövetsége felújította az ingatlant, alkalmassá tette a menekültek befogadására, a további felújításra és átmeneti bővítésre pedig adománygyűjtő kampányt szervezett. A tábor a felújítás-bővítés végeztével 644 ember elszállásolására lesz alkalmas, kiegészülve közösségi terekkel, kóser konyhával, valamint a gyermekek tanulását biztosító osztálytermekkel. (MTI)

India máris Európa hátsó kapujává válhatott az orosz olaj beszerzésében

Az India által vásárolt, majd exportált orosz kőolaj mennyisége arra utal, hogy egy része európai benzinkutakra kerülhet – írja a The Guardian. Ha egy ország, vagy egy olajszolgáltató el akarja rejteni az olajtermékek forrását, nagyon könnyen megteheti - íme a módszerek.

Leleplezés Ukrajnában: mégis jelen van a CIA

A The New York Times szerint a kormányzati cáfolatok ellenére az amerikai titkosszolgálat emberei tevékenyen dolgoznak a háborús országban.

"Nagy nevekkel" bővül az orosz-kínai-indiai együttműködési csoport

Például Irán is úgy érzi, hogy megéri csatlakozni - derült ki az ukrajnai háborúja miatt épp szankciósújtotta Oroszország bejelentéséből.

Hivatalosan is fizetésképtelen lett Oroszország, de nincs jelentősége

Lejárt a türelmi idő Oroszország kötvényfizetéseire, így hivatalosan is beállt az ország fizetésképtelensége – tudósított a CNN a Moody's hitelminősítő cég hétfő esti közleménye alapján. Oroszország utoljára a bolsevik hatalomátvétel után, 1918-ban vált fizetésképtelenné, akkor a kommunisták hivatalosan is megtagadták a cári rezsim által felvett hitelek visszafizetését.

Mint azt hétfőn megírtuk, vasárnap lejárt a határidő két devizakötvény - 29 millió dollár egy euróban denominált, 2036-ban lejáró államkötvény és 71 millió dollár egy 2026-ban lejáró, dollárban denominált papír kamatainak kifizetésére - 100 millió dollár (95 millió euró) kifizetésére. Az orosz kormány tájékoztatása szerint Moszkva a határidő lejárta előtt maradéktalanul eleget tett törlesztési kötelezettségeinek, de a nemzetközi elszámolási és klíringrendszerek nem tették meg a szükséges lépéseket a kifizetés feldolgozására.

Az amerikai pénzügyminisztérium eredetileg külön engedély alapján lehetővé tette az amerikai portfolió-befektetőknek, hogy fogadják az orosz szuverén kötelezettség-törlesztéseket, de az engedély május 25-én lejárt.

Londoni pénzügyi elemzők szerint jelenleg nincs különösebb makrogazdasági jelentősége mindennek.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics hétfői helyzetértékelése szerint a csődesemény annyiban jelentős, hogy

jelzi az Oroszország ellen érvénybe léptetett nyugati szankciók hatékonyságát, az orosz gazdaság szempontjából azonban "nem nagy ügy".

A törlesztési csőd ára rendszerint az, hogy a hátralékba került szuverén adósok előtt bezárul a globális tőkepiac, vagy az, hogy hosszú ideig magas hitelköltségeket kell fizetniük. Oroszország azonban a kötvénybefektetők szempontjából már három hónapja többé-kevésbé csődben van, és a szankciók eddig is elzárták a nemzetközi tőkepiaci hozzáféréstől az orosz kormányt. Az amerikai befektetőknek tilos orosz állampapírok vásárlása, Oroszország pedig le is állította az új kibocsátásokat - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint Oroszország egyébként is ritkán jelent meg a nemzetközi piacokon új adóssággal, a jelenleg kint lévő orosz devizaadósság-állomány 37 milliárd dollár, amely Chile vagy a Fülöp-szigetek devizaadósságához mérhető, ez a két gazdaság azonban 80 százalékkal kisebb, mint az orosz. (MTI)