eur:
393.77
usd:
364.71
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Rukla, 2017. február 7.Német katonák a NATO keleti szárnyának megerősítésére újonnan létrehozott zászlóalj fogadási ünnepségén a közép-litvániai Rukla támaszpontján 2017. február 7-én. Az észak-atlanti szövetség az orosz-ukrán konfliktus kiújulása miatt vezényelt csapatokat a Balti államokba. (MTI/EPA/Valda Kalnina)
Nyitókép: MTI/EPA/Valda Kalnina

A balti országok módosítani akarják a NATO védelmi stratégiáját

Észtország, Lettország és Litvánia azonnali és hathatós területvédelemre szeretné módosítani a NATO jelenleg megtorlásra és felszabadításra berendezkedett védelmi stratégiáját a szövetség kedden kezdődő madridi csúcstalálkozóján. Ennek érdekében egyebek között több tizezer fős szövetségi csapatkontingens baltikumi kijelölését tartanák szükségesnek.

Ukrajna orosz megtámadása fényében az atlanti szövetség keleti szárnyának hatékonyabb védelmére tesznek javaslatot a NATO baltikumi tagállamai a madridi csúcstalálkozójukon. A kezdeményezés kapcsán az észt és a litván miniszterelnök egyaránt több sajtónyilatkozatban fejtette ki elvárásaik lényegét és ezek indokát.

Kaja Kallas észt kormányfőt a napokban a brüsszeli Politico idézte, amelyben a politikus emlékeztetett, hogy a szövetség jelenlegi védelmi tervei szerint külső támadás esetén a három balti országra első fokozatban megszállás várna, amelyre válaszul

a szövetség legkésőbb fél éven belül teljes felszabadítást helyez kilátásba.

Kallas ennek kapcsán rámutatott, hogy az orosz csapatok már 80-100 nap után micsoda pusztítást végeztek a Baltikum területének sokszorosát kitevő Ukrajnában. “Ha összehasonlítják Ukrajna és a balti régió területének nagyságát, akkor könnyű elképzelni, hogy ennyi idő alatt a térség mindhárom országát, népüket, városaikat és kultúrájukat teljes egészében leradíroznák a térképről” – vélte nyilatkozatában az észt miniszterelnök.

Kallas szerint ennek egyébként tudatában vannak az országban jelenleg állomásozó néhány száz fős szövetségi – zömében brit – csapatok is, amelyeknek képviselői legutóbbi találkozásuk idején szerinte maguk is elismerték, hogy egy hirtelen orosz támadás esetén valamennyien súlyos helyzetbe kerülnének. “Nem találták éppen örömtelinek a kilátást, hogy tényleges invázióval szembesülve nagy valószínűséggel a pusztulás várna rájuk” – mutatott rá Kallas.

Hasonló helyzetről számolt be Gitanas Nausėda litván elnök is, aki az országával szomszédos fehérorosz területeken zajló orosz csapatmozgások miatt fejezte ki aggodalmát. Ő is arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi szövetségi tervek szerint Litvániában – mint a többi külső határ menti tagállamban – jelenleg csak csekély látszámú szövetségi haderő állomásozik, abból kiindulva, hogy egy esetleges külső támadás esetén ezek létszámát igen rövid időn belül megsokszorozzák és a NATO ellencsapást hajt végre.

Azzal azonban, hogy – Nausėda szerint – Fehéroroszország ma már „lényegében Oroszország egyik megyéjeként funkcionál”,

a litván határ közelében állomásozó orosz csapatok bármikor átcsaphatnak litván területre, ami után már „nem maradna idő semmiféle erősítésre”

– hangsúlyozta.

A litván elnök szerint éppen ezért a baltiak számára mindennél fontosabb “jól látható és hiteles” szövetségi haderők jelenléte, vagy igen közeli mozgósíthatósága.

Kallas konkrétan ennek érdekében azt tartotta kívánatosnak, ha

minden egyes baltikumi országban legalább 20-25 ezer szövetségi katona állomásozna, vagy legalábbis (hazájából) azonnali baltikumi bevetésre állna készenlétben.

Mint az észt kormányfő fogalmazott, nem akar dogmatikusan állni a kérdéshez, és ha a hathatós védelem azzal is biztosítható, hogy például észtországi műveletekre kijelölt más tagállambeli egységek néhány órán belül el tudják foglalni baltikumi állásaikat, akkor ez a formula is megfelelhet, a lényeg az, hogy a dolog működjön.

Kallas mindehhez azt is hozzátette, hogy az említett 20-25 ezer katona egy jelentős része természetesen a baltikumi térségből is származhat, a lényeg, hogy legalább egy dandárnyi haderő viszont más szövetségi tagországból érkezzen.

A Politico ennek kapcsán megjegyezte, hogy a német kormány – a már jelenleg is Litvániában állomásozó ezer fős német szövetségi csapatkontingens mellett – egy “robosztus erejű zászlóalj” készenlétbe helyezését is kilátásba helyezte. Ezek a katonák

nem állomásoznának folyamatosan a Baltikumban, viszont bármikor igen rövid idő alatt Litávniába lehetne juttatni őket.

Ez a modell egyébként szakértők szerint nem kizárható módon elterjedhet más szövetségi országban is, ami nem mellesleg a megvédeni akart ország számára is könnyebbség lehet annyiból, hogy nem kell folyamatos jelenléthez elhelyezésről és ellátásról gondoskodnia a segítséget kilátásba helyező ország katonái számára.

A szövetségi védelmi stratégia esetleges módosításakor a balti országok a fentiek mellett azt is szeretnék elérni, hogy a légterük védelmében segítséget nyújtó szövetségi harcirepülők szükség esetére tűzparanccsal – például behatoló ellenséges gépek lelövésének az engedélyével – is rendelkezzenek.

A brüsszeli Politico igyekezett tájékozódni a balti vezetők igényei kapcsán az Atlanti Szövetség illetékeseinél, amire válaszul a portál szerint a NATO egyik tisztviselője kifejtette: a szövetség főtitkára már előre egyértelművé tette, hogy

a madridi NATO-csúcs egyik “kulcsfontosságú döntése lesz”

a szövetségi elrettentési és védelmi képességek további erősítése.

Címlapról ajánljuk
Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

A jelenlegi világranglista-helyezések alapján több mint húsz sportágban lehetnek érdekeltek a magyarok a nyári ötkarikás játékokon – mondta az InfoRádióban a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Fábián László beszélt a hazai rendezésű kvalifikációs versenyek, köztük az április 25-én kezdődő szegedi evezős Európa-bajnokság jelentőségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×