Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Csoportkép az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozójának résztvevõirõl a Dublini Kongresszusi Központban 2026. november 13-án. Második sorban jobbról Magyar Péter miniszterelnök.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

EU-csúcs: Európa keresi a helyét az orosz-amerikai-ukrán háromszögben

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint Oroszország csapdát állít Európának azzal, hogy az ukrajnai tűzszünet helyett a kontinens biztonsági architektúrájáról sürget tárgyalásokat, Friedrich Merz német kancellár pedig arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy a Vlagyimir Putyinnal tervezett találkozóján ne érjék meglepetések Európát.

Az Egyesült Államok közvetítésével zajló ukrajnai békeegyeztetésekbe az európai országok is be akarnak kapcsolódni, de részvételükről egyelőre nincs végleges megállapodás. Az amerikai küldöttek csütörtökön bejelentették, hogy Európa is részt vesz a következő tárgyalásokon, a Kreml azonban közölte, hogy erről még nem született döntés.

Moszkva az európai biztonsági architektúra átalakítását is napirendre kívánja venni, amit több uniós vezető ellenez.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pénteken, az uniós vezetők informális dublini csúcstalálkozójára érkezve arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ezzel el akarja terelni a figyelmet az ukrajnai tűzszünet szükségességéről. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő korábban azt kifogásolta, hogy az európai országok nem hajlandók tárgyalni a kontinens biztonsági architektúrájáról, és még tárgyalóküldöttet sem neveztek ki.

„Ha elkezdünk tárgyalni Oroszország biztonsági követeléseiről, azzal belesétálunk a csapdájába” – figyelmeztetett Kallas.

Szerinte előbb tűzszünetre van szükség, hogy kiderüljön, Oroszország valóban békét akar-e Ukrajnában.

„Egy agresszor és egy áldozat van. Az agresszort (...) soha senki nem támadta meg, ők támadtak meg másokat. Ne tévesszük szem elől a lényeget!” – hangsúlyozta.

Friedrich Merz német kancellár ugyancsak elutasította az európai biztonsági berendezkedésről szóló tárgyalásokra vonatkozó orosz kezdeményezést. Nekünk erre nincs szükségünk, mert ez már létrejött – mondta. Hozzátette, hogy a NATO biztosítja Európa biztonsági architektúráját, a béketárgyalásokon pedig azt kell tisztázni, milyen Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon a háború lezárása után.

Merz arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy a Vlagyimir Putyinnal jövő hétre tervezett kínai tárgyalásain ne érjék meglepetések Európát. A kancellár szerint Dublinban egyesek attól tartanak, hogy megismétlődhet az alaszkai Anchorage-ben tartott amerikai-orosz csúcstalálkozó esete, amikor Trump az európai szövetségesek és Ukrajna részvétele nélkül tárgyalt Putyinnal, és gesztusokat tett az orosz elnöknek.

„Azt kérjük, hogy (most) ne legyenek meglepetések. Továbbra is játsszanak egy csapatban Európával és Ukrajnával” – üzente Washingtonnak.

A kancellár szerint az Abu-Dzabiban tartott egyeztetések után a következő hetekben már megkezdődhetnek az érdemi béketárgyalások, immár európai részvétellel. Németország részvételét az európai küldöttségben magától értetődőnek nevezte.

Az európai országok között ugyanakkor még arról sincs egyetértés, hogy egyetlen megbízott vagy küldöttség képviselje a blokkot. Kallas emlékeztetett arra, hogy az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként ő képviseli az EU-t ezekben a kérdésekben. „Tudom, hogy az oroszok nem engem akarnak. De nekünk van beleszólásunk abba, hogy ki képviseli Oroszországot?” – tette fel a kérdést. Szerinte Moszkva azért nem akar erős tárgyalópartnert, mert a lehető legtöbb követelését szeretné elfogadtatni.

Micheál Martin ír miniszterelnök egy-két héten belül döntést sürgetett az európai képviseletről. Hangsúlyozta, hogy abban az Európai Unión kívüli országoknak, köztük Nagy-Britanniának és Norvégiának is szerepet kell kapniuk.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×