Szevasztopolon át viszik ki a gabonát

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy Szerhij Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím vezetője egy orosz tévéműsorban elmondta, hogy az oroszok a félszigeten lévő Szevasztopol városán keresztül exportálják az Ukrajna frissen megszállt területeiről eltulajdonított gabonát. (MTI)

Az állam vezetése elleni terrorcselekményről beszélnek az ukránok

Jevhenyij Jenyin belügyminiszter-helyettes a hivatalos honlapján arról számolt be, hogy az ukrán rendfenntartók megakadályoztak egy terrortámadást az ország vezetése ellen. "Operatív forrásaink értesüléseinek köszönhetően sikerült megakadályoznunk az állam vezetése elleni terrorcselekményt" - írta, hozzátéve, hogy a "győzelem után erről majd többet is elárulhat".

A tisztségviselő kijelentette, hogy a civil lakosság aktívan és jelentősen hozzájárul a rendfenntartó szervek szabotázsellenes tevékenységéhez. Elsősorban - mint mondta - az ideiglenes korlátozásokhoz, a kijárási tilalomhoz és a rendfenntartók gyanús személyekről történő tájékoztatásához való "megfelelő hozzáállásról" van szó.

A rendfenntartó szervek több, mint 123 szabotázsellenes csoportot hoztak létre, amelyek munkájában legalább másfélezer ember vesz részt. Kiemelte, hogy a háború február 24-i kezdete óta eddig több, mint nyolcszáz szabotázs- és felderítő tevékenységgel gyanúsított embert vettek őrizetbe és adtak át az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU). (MTI)

Lépett az IKEA is

Tovább korlátozza kereskedelmi tevékenységét az IKEA Oroszországban és Fehéroroszországban - jelentette be szerdai sajtóközleményében az Ingka Csoport, a legtöbb IKEA-áruházat működtető svéd vállalat. A cég az orosz-ukrán háborús konfliktus kirobbanása után már tevékenysége ideiglenes felfüggesztését jelentette be mindkét országban, de a helyzet azóta sem javult.

A csütörtöki közlés szerint az ukrajnai háború következtében továbbra is óriási nehézségek vannak a beszállítói láncokban, és az eladásaik is jelentősen csökkentek. Közleménye szerint az Ingka egyik országban sem számít arra, hogy a közeljövőben teljes mértékben újraindíthatja tevékenységét. (MTI)

Megvédte egymást a kínai és az orosz elnök

Kína kész a továbbiakban is hozzájárulni az ukrajnai helyzet megfelelő rendezéséhez - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán, amikor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Leszögezte Kína önálló véleményt formál, és az ország mindig is a világbéke és globális gazdasági rend stabilitásának előmozdítására törekedett. Peking tartózkodik Oroszország Ukrajna elleni támadásának elítélésétől, és több alkalommal tiltakozott a szankciók alkalmazása ellen.

Hszi kijelentette: Kína kész előmozdítani az Oroszországgal folytatott pragmatikus együttműködést. A kínai elnök reményét fejezte ki, hogy Kína a továbbiakban is számíthat az orosz fél támogatására egyebek mellett olyan kulcsfontosságú érdekeket és kérdéseket illetően, mint a szuverenitás és a biztonság, és kész viszonozni a támogatást e területeken. Kína emellett továbbá mélyítené a stratégiai együttműködést, valamint erősítené a kommunikáció összehangolását a többi közt olyan nemzetközi fórumokon, mint az ENSZ, a BRICS-országok és a Sanghaji Együttműködési Szervezet.

Oroszország támogatásáról biztosította Hszi-t a kínai fél által javasolt globális biztonsági kezdeményezést illetően. Putyin emellett tiltakozását fejezte ki minden olyan erő ellen, amely Hszincsiang, Hongkong vagy Tajvan kérdését "ürügyként felhasználva Kína belügyeibe avatkozik". Hozzátette:

Oroszország kész erősíteni a multilaterális együttműködéseket Kínával, hogy hozzájárulhasson egy "igazságosabb és méltányosabb nemzetközi rend" kialakításához.

Kína jogosnak minősítette Oroszországnak a nemzeti érdekek védelmében tett lépéseit a kívülről érkező kihívásokkal szemben - közölte a Kreml sajtószolgálata a tárgyalások után.

A két vezető az orosz elnöki hivatal közleménye szerint megállapította, hogy Moszkva és Peking csakúgy, mint korábban, közös vagy nagyon közeli álláspontot vall a nemzetközi politikában, következetesen védi a nemzetközi jog alapelveit, és a nemzetközi kapcsolatok valóban többpólusú és igazságos rendszerének kiépítésére törekszik. Putyin és Hszi megerősítette készségét a koordináció erősítésére és kölcsönös támogatására a multilaterális fórumokon, egyebek között az ENSZ-ben. Hangsúlyozták a Sanghaji Együttműködési Szervezeten és a BRICS-en (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika együttműködésén) belüli munka fontosságát, különös tekintettel az utóbbi szervezet közelgő, június 23-24-én kínai elnökség alatt megtartandó csúcstalálkozójára. (MTI)

ENSZ: még ne beszéljünk háborús bűnökről

Egyelőre korai kész tényként kezelni, hogy az oroszok háborús bűnöket követtek volna el Ukrajnában - jelentette ki az ENSZ Ukrajnával foglalkozó különbizottsága szerdán Kijevben tartott sajtótájékoztatóján. A különbizottságnak tudomása van bucsai és irpini civilek célzott gyilkolásáról, fosztogatásokról, az infrastruktúra és iskolák lerombolásáról - közölte a sajtótájékoztatón Erik Mosek, a különbizottság elnöke. Említést tett arról is, hogy az orosz csapatok kivonása után több száz civil áldozat holttestét találták meg Kijevtől észak-nyugatra.

Ukrajna szerint háborús bűnöket követett el az orosz hadsereg, ez Moszkva szerint alaptalan vádaskodás.

Az észak-keleti Harkiv és Szumi régiókban egész városrészeket pusztítottak el a bombázások és polgári célpontokat értek rakétatámadások, de Mosek szerint a vizsgálatok jelen állása még nem teszi lehetővé sem a konkrét cselekménysorozat teljes feltárását, sem a nemzetközi jogi következtetések levonását.

A különbizottság elnöke ugyanakkor elismerte: az eddig rendelkezésre álló információk és területi vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy súlyosan sérülhettek a területen élők emberi jogai, és emberiség elleni bűncselekmények történhettek.

A nemzetközi vizsgálóbizottságot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hozta létre még májusban, s a bizottság június 7-e óta vizsgálódik a térségben. A Bucsában, Harkivban és Szumiban tett látogatások során a különbizottság tagjai a helyi önkormányzatok és a polgári lakosság képviselőivel is többször találkoztak. A testület egyik tagja, Pablo de Greiff azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy egyelőre különbséget kell tenni az eddigi tanúvallomások állításai és a között, hogy mennyire lehet megalapozott, felelős döntésre jutni a megtörtént cselekmények minősítését és jogi következményeit illetően. (MTI)

Zaporizzsjában már önkénteseket toboroznak az ukránok ellen

A donyecki "népi milícia" közölte, hogy luhanszki és orosz támogatással immár 238 települést "szabadított fel" a szakadár régióban.

A nagyrészt szintén orosz ellenőrzés alá került Zaporizzsja megye hatóságai bejelentették, hogy elkezdték az önkéntesek összeírását az ukrán fegyveres alakulatok elleni védekezéshez. A tájékoztatás szerint már több mint kétszázan jelentkeztek.

A herszoni kereskedelmi kikötőben szerdai hivatalos tájékoztatás szerint újraindult a munka, az infrastruktúra helyreállítása és a felkészülés a rakományok indítására. (MTI)

Nem sikerült a kimenekítés

Meghiúsult a civilek evakuálása szerdán az orosz és a luhanszki szakadár erők által körülzárt szeverodonyecki Azot vegyiüzem területéről, amiért a luhanszki "népi milícia" az ukrán fegyveres erőket tette felelőssé.

A milícia szerint az ukrán hadsereg ágyúzta a reggel megnyitott humanitárius folyosót, amelyen keresztül a civileket konvojban szállították volna el Szvatovébe. A tájékoztatás szerint az Azot (Nitrogén) üzem földalatti helyiségeiben rekedt emberek az ukrán oldalról érkező tűz miatt öt napja még vízért sem tudták elhagyni a létesítményt.

A népi milícia szerint a gyár területét reggel óta csak egy idős férfi hagyta el, de csak véletlenül, mert nem volt tudomása a meghirdetett humanitárius folyosóról. Az illető azt mondta, hogy a létesítményben 70-75 helyi illetőségű civil tartózkodik, és az ukrán katonák nem szóltak nekik, hogy elmehetnének.

Vitalij Kiszeljov, a csak Moszkva által függetlennek elismert "Luhanszki Népköztársaság" belügyminiszter-helyettese szerda reggel a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az Azot földalatti bunkerjeiben és műszaki folyosóin 1000-1200 civilt, köztük 127 gyereket tarthatnak fogva az ukrán egységek. Az üzemben lévő fegyveresek száma Kiszeljov szerint mintegy 2500 lehet, akik közül 500-600 külföldi. Számukra az orosz védelmi minisztérium felajánlotta a "mariupoli típusú megadás" lehetőségét. (MTI)

Zelenszkij: Oroszország tovább menne, mint Ukrajna

Oroszország Ukrajna elleni támadása csak az első lépés, amelyre az orosz vezetésnek szüksége van ahhoz, hogy megnyissa az utat további országok leigázásához - vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a cseh parlament két házához intézet videoüzenetében. "Oroszország nem fog megállni Ukrajna határán, hanem tovább akar menni és le kívánja igázni a többi európai nemzetet is" - jelentette ki az ukrán államfő, akinek mintegy tízperces beszédét képernyőkön nézték végig a cseh képviselők, szenátorok, valamint a kormány tagjai. "Ukrajnában Európa jövőjéért folyik a harc" - hívta fel a figyelmet Volodimir Zelenszkij, aki köszönetet mondott Csehországnak, hogy fegyvereket szállít országának és befogadott több százezer ukrán menekültet. "Veletek vagyunk, legyetek velünk!" - idézte fel többször is az ukrán elnök az 1968-as csehszlovák reformmozgalom egyik nagy hatású jelszavát, amellyel akkoriban Csehszlovákia lakossága üzent a szovjet vezetéssel tárgyaló vezetőinek. Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának mihamarabb meg kell kapnia az EU-tagjelölti státuszt, hogy az oroszok megértsék: az európai értékek ellen harcolnak. Az ukrán államfő hangsúlyozta: számít Csehország segítségére, amely az idei második félévben betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. A cseh elnökség egyik fontos kihívása - mutatott rá Zelenszkij - hogy megállapodás szülessen az Oroszország elleni 7. szankciós csomagról, és napirendre kerüljön Ukrajna újjáépítése. Csehország ebbe azzal is bekapcsolódhatna, hogy például védnökséget vállalna valamelyik ukrajnai régió újjáépítése felett - jegyezte meg. (MTI)

NATO: továbbra is segítünk

A NATO-szövetségesek továbbra is biztosítják Ukrajnának a győzelemhez szükséges katonai felszerelést, a többi között nehézfegyvereket és nagy hatótávolságú rendszereket is - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozása előtti sajtótájékoztatón. (MTI)

"Tárgyalni kell Oroszországgal!"

A béke megteremtése érdekében egy adott pillanatban tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal - hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök szerdán a romániai Mihail Kogalniceanu katonai bázison, ahol Klaus Iohannis román államfővel közösen látogatta meg az ukrajnai háború miatt oda vezényelt francia és más nemzetiségű NATO-csapatokat. Macron kifejtette: az Európai Unió továbbra is határozottan elítéli az orosz agressziót és támogatni fogja Ukrajnát, de nem igaz, hogy meg akarná megsemmisíteni az orosz népet. Az európaiak egy kontinensen osztoznak, Oroszország "félelmetes erő", és ugyanott marad, ahol eddig volt, így ahhoz, hogy Ukrajna győzzön és a tüzet beszüntessék, az ukrán államfőnek tárgyalnia kell Oroszországgal és az európaiaknak is ott kell ülniük a tárgyalóasztalnál, hogy a biztonsági garanciával hozzájáruljanak a tárgyalások sikeréhez - hangoztatta a francia elnök. (MTI)

Varsói üdvözlet a nagy tervnek

Üdvözölte a lengyel közszolgálati televíziónak adott szerdai interjúban Henryk Kowalczyk lengyel agrárminiszter Joe Biden amerikai elnök előző nap bejelentett tervét az ukrán gabonaexportot elősegítő határmenti silók létesítésére. "Ez nagyon jó bejelentés" - reagált Kowalczyk arra, hogy Biden kedden kilátásba helyezte: Ukrajna határainál, Lengyelországban is, átmenetileg amerikai gabonasilókat létesítenek, ami lehetővé teszi a gabonafélék szárazföldi kivitelének bővítését. Az amerikai elnök szerint ez az egyik módszer arra, hogy féken tartsák az élelmiszerárak emelkedését, amely Ukrajna orosz megtámadásával és az ukrán kikötők blokádjával is összefügg. Kowalczyk szerint a silók létesítése három-négy hónapon belül lehetséges. Megerősítette, hogy Ukrajnából havonta mintegy 5 millió tonna gabonát kellene exportálni, Lengyelország pedig jelenleg maximum 1,5 tonna gabona szállítását tudja lebonyolítani. A szűk keresztmetszetet a többi között az eltérő vasúti nyomtávszélesség, illetve a határon történő átrakodókapacitás jelenti. Ukrajnában a szovjet időkből származó széles nyomtávú vasúthálózat működik. Amennyiben viszont "nem szállítunk gabonát Észak-Afrikának, a közel-keleti országoknak, jön az éhínség és Nyugat-Európát elárasztja a migránsáradat" - figyelmeztetett Kowalczyk, hozzáfűzve: Vlagyimir Putyin orosz elnök "az éhséggel játszadozik". A lengyel kormányfői hivatalhoz tartozó Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) szerdán közzétett jelentése szerint a lengyel határátkelőkön keresztül vezet az ukrán élelmiszerexport egyik fő útvonala. Az ukrán gabonaexport egésze májusban több mint ötszörösére nőtt márciushoz képest, mindazonáltal továbbra is jelentősen alulmarad a háború előtti állapotokhoz képest - emeli ki a PIE. Az utóbbi három hónapban jegyzett növekedést az ukrán élelmiszerszállítási útvonalak változása tette lehetővé - szögezik le. Felidézik: a háború előtt a gabona és az olajosmagvak exportjának több mint 90 százalékát tengeri úton bonyolították le, márciusban viszont a mezőgazdasági termékek 76 százalékát vasúton szállították, a kivitel mintegy 50 százaléka pedig a hrubieszówi lengyel-ukrán határátkelőn haladt át. A dunai kikötőkön át történő szállításnak köszönhetően májusban közel 800 ezer tonna mezőgazdasági terméket, elsősorban kukoricát és napraforgómagot sikerült kivinni Ukrajnából. Vasúton pedig márciusban mintegy 250 ezer tonna élelmiszert, májusban már ennek háromszorosát - több mint 700 ezer tonnát - szállították a PIE adatai szerint. Míg Lengyelországon keresztül márciustól májusig a gabonafélék, az olajosmagvak és az olajok 30 százalékát szállították Ukrajnából, Románián keresztül a mezőgazdasági termékek 11 százalékát, Szlovákián, Magyarországon és Moldován keresztül pedig összesen 22 százalékot vittek ki. A jelentésben felidézik: az Európai Unió növelni szeretné az Ukrajnából exportált gabona mennyiségét. Az uniós infrastruktúra révén tervek szerint mintegy 20 millió tonna gabonát vinnének ki a következő három hónapban. A PIE szerint az uniós szállítási infrastruktúra lehetőségei korlátozottak, ezért augusztusban, az aratás után növekedhetnek az ukrajnai agrárexporttal összefüggő problémák. (MTI)

Egy nap alatt bő 10 ezren

Az ukrán-magyar határszakaszon 6277 ember lépett be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4318-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 164 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írták. Vonattal 268 ember, köztük 59 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre kedden - tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - áll a közleményben. (MTI)

Így spórolhatnánk meg a gázfelhasználásunk ötödét

A Magyar Természetvédők Szövetségének javaslata tartós rezsicsökkentést is eredményezne.

Elvileg most még mindenki elhagyhatja Szeverodonyeck erőművét

A létesítményben nincs sem víz, sem élelem, sem gyógyszer.

Nyomot hagyott a lengyel-magyar kapcsolatokon is az ukrajnai háború

A célokat tekintve azonos, de eszközeit tekintve eltérő a magyar és a lengyel álláspont az orosz-ukrán háborút illetően - derült ki a Budapest Külpolitikai Klub és a Kárpátok Európája Klubok közös rendezvényén.

Borús képet festett az infláció világra gyakorolt hatásáról a Fitch

Jókorát emelt az euróövezet várható inflációján az elemzőcég, és rosszabb helyzetet lát az USA-ban és Kínában is.

Növekszik az EU-intézményi nyomás az alapszerződés módosításáért - kérdés, hogy mindez mire elég

Múlt héten az EP plenáris ülése döntött úgy, hogy kezdeményezi az EU alapszerződésének módosítását, illetve az ehhez szükséges „Európai Konvent” összehívását. Szerdán az Európai Bizottságtól várható támogató állásfoglalás. Szakértők azonban arra is emlékeztetnek, hogy hiába a felbuzdulás, ha a tagállamok nem partnerek rá.