eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Frank-Walter Steinmeier német államfő beszédet mond, miután a 736 fős parlament és az annak tagjaival megegyező létszámú tartományi képviselők újraválasztották a szövetségi gyűlésben Berlinben 2022. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Adam Berry

Ukrajna békét kötött – egyelőre Németországgal

Csupán egy elnöki telefonbeszélgetésre volt szükség ahhoz, hogy véget érjen a "látogatási vita" Németország és Ukrajna között. Arról ugyan nem szól a fáma, hogy a beszélgetést ki kezdeményezte, mindenesetre a két államfő, Frank-Walter Steinmeier és Volodimir Zelenszkij békét kötött. Steinmeier kijevi látogtásának ennek nyomán már nincs akadálya.

Frank-Walter Steinmeier április 13-án tett volna szolidaritási látogatást Kijevben, az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül azonban a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, újságíróknak annyit mondott, Kijevben nem akarták, hogy részt vegyen a közös úton.

Az ukrán fővárosban – bár hivatalosan mindezt nem közölték – azt nehezményezték, hogy a Németországban nagy tekintélynek örvendő politikus 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.

Hasonló bírálatban részesült a korábbi, tizenhat évig hatalmon lévő kancellár, Angela Merkel is, aki több cikluson keresztül a jelenlegi államfő főnöke volt.

A "Steinmeier-ügy" közvetve rányomta bélyegét a kétoldalú kapcsolatokra. Noha Németország mindenekelőtt a katonai kiadásokat érintő történelmi döntésekkel, majd az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások új, nehézfegyverekre is kiterjedő dimenziójával az Oroszország által ostromlott ország egyik legfőbb támogatójává vált, Olaf Scholz kancellár nem volt hajlandó eleget tenni Zelenszkij sorozatos meghívásainak. A kancellár ugyanis azon a véleményen volt, hogy Kijev Steinmeier fogadásának elutasításával Németországot sértette meg.

Olajat öntött a tűzre Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövet, aki több egymást követő, a diplomáciában is szokatlanul éles nyilatkozatban bírálta Scholzot. A legutóbbiban például a kancellárt egyes médiumok fogalmazása szerint "sértődött májkolbászhoz" hasonlította, ténylegesen azt rótta fel, hogy Olaf Scholz játssza a sértődöttet, ami nem méltó egy államférfihoz.

Az egész ügy valójában mindkét ország számára kínos volt. Kijev számára azért, mert Németország az egyik legfőbb támogatója, Berlin számára pedig azért, mert miközben Ukrajnában az orosz hadművelet következtében bombák hullanak és ezrével halnak meg az emberek, a berlini vezetés úgy viselkedik, mint egy csoport megbántott tinédzser.

A német fővárosban most örülnek annak, hogy sikerült "fátylat borítani" a történtekre, és immár

elhárult az akadály mind Scholz, mind Steinmeier látogatásának útjából.

Jobban mondva, az örömbe egy aprócska üröm is vegyült. Az "incidens" ugyanis a német pártpolitikai csatározások témájává vált. Olyannyira, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Friedrich Merz sietett Kijevbe látogatni.

Sőt hazaérkezése, egyben Steinmeier és Zelenszkij telefonbeszélgetése után egy Twitter-üzenetben azt hangoztatta, hogy a megbékélés kizárólag neki köszönhető.

"Rendkívül hálás vagyok Zelenszkij elnök úrnak, hogy kérésemre meghívta Németország elnökét"

– fogalmazott a konzervatív politikus. Ezért az üzenetért pedig Merz elsősorban a sajtótól jócskán kapott bírálatot. Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna (Si tacuisses, philosophus mansisses) – üzente egyebek között a Der Spiegel a CDU elnökének.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×