Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A spanyol miniszterelnök sajtóirodája által közreadott képen Pedro Sánchez spanyol (b) és Mette Frederiksen dán kormányfőt (j) fogadja Olga Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes Kijevben 2022. április 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Spanyol miniszterelnök sajtóirodája

További fegyverszállítmányokat ígértek Ukrajnának

Mette Frederiksen dán miniszterelnök további fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának csütörtöki hivatalos kijevi látogatásán, amelyen Pedro Sanchez spanyol kormányfővel együtt vesz részt - jelentette a TV2 dán televíziócsatorna csütörtökön.

Mette Frederiksen nem szolgált további részletekkel sem a fegyverek típusával, sem a szállítás időpontjával kapcsolatban.

A dán és a spanyol miniszterelnök kijevi látogatásának elsődleges célja, hogy támogatásukról biztosítsák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt - erősítette meg mindkét kormányfő titkársága.

A dán miniszterelnöki hivatal hozzátette: a felek a "háborús bűnök és más emberi jogi jogsértések" miatti lehetséges vádemelésekről is tárgyalni fognak.

Borodjanka, 2022. április 21.
Pedro Sánchez spanyol (j2) és Mette Frederiksen dán kormányfő (j3) helyi lakosokkal találkozik Borodjankában 2022. április 21-én.
MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez
Borodjanka, 2022. április 21. Pedro Sánchez spanyol (j2) és Mette Frederiksen dán kormányfő (j3) helyi lakosokkal találkozik Borodjankában 2022. április 21-én. MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Erős támadás kezdődött

Mindeközben Ukrajna második legnagyobb városában, a csaknem 1,5 millió lakosú Harkivban Ihor Terehov polgármester bejelentette: az orosz csapatok csütörtökön intenzív ágyúzásba kezdtek. "Hatalmas robbanások, az Oroszországi Föderáció dühödten lövi a várost" - jelentette ki a polgármester televíziós beszédében.

Mintegy 1 millió lakos továbbra is az északkelet-ukrajnai városban tartózkodik, félmillióan viszont már elmenekültek, főleg nők, gyerekek és idősek.

Civilek a halottasházakban

Az AFP francia hírügynökség csütörtökön arról számolt be, hogy egy ukrán kormányzati tisztségviselő szerint jelenleg több mint 1000 civil holttestét tárolják a kijevi régió halottasházaiban.

"1020 civil holtteste, kizárólag civileké van a halottasházakban a Kijev megye teljes területén" - jelentette be Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes a Kijevtől észak-nyugatra fekvő Borogyanka kisvárosban.

Kijev azzal vádolja az orosz csapatokat, hogy több száz civilt gyilkoltak meg a térség márciusi megszállása idején.

Az orosz csapatok március végi kivonulása óta a kijevi régióban több száz civil személy holttestét találták meg az ukrán hatóságok, akik a nyugati országokkal együtt háborús bűnök elkövetésével vádolják Oroszországot. Moszkva mindezt visszautasítja, a történteket provokációnak tekinti, és váltig állítja, hogy nem támadja a civil lakosságot.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×