Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Emmanuel Macron francia elnök (b) a helyi lakosokkal beszélget, miután leadta voksát a francia elnökválasztás első fordulójában az észak-franciaországi Le Touquet egyik  szavazóhelyiségében 2022. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Thibault Camus

Eldőlt: Emmanuel Macron és Marine Le Pen jutott tovább

Szoros volt a francia elnökválasztás első fordulója, a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon alig maradt el a Le Pentől. A második fordulóban igen kiélezett csatára lehet számítani a két talpon maradó jelölt között egy közvéleménykutatás szerint.

Franciaországban a 2017-es elnökválasztáshoz hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szuverenista jobboldali Marine Le Pen megmérettetésére kell számítani a voksolás második fordulójában.

A francia belügyminisztérium hétfőre virradóra közzétett adatai szerint a vasárnapi első fordulón leadott szavazatok 97 százalékos feldolgozottsága mellett

  1. Macron a szavazatok 27,6 százalékát szerezte meg, míg
  2. Le Pen a voksok 23,41 százalékát tudhatja magáénak. Így ők ketten jutottak be az április 24-i második fordulóba.
  3. Harmadik helyen 21,95 százalékkal a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon végzett. A belügyi tárca adatai szerint
  4. Éric Zemmour, a radikális publicistából lett politikus 7,05 százalékot,
  5. a jobbközép Valérie Pécresse 4,79 százalékot,
  6. Yannick Jadot zöld párti jelölt 4,58 százalékot,
  7. Anne Hidalgo, Párizs szocialista párti polgármestere pedig 1,73 százalékot szerzett.

Az Ipsos közvélemény-kutató cég szerint a választási részvétel 74 százalék volt.

Jadot, Hidalgo és Pécresse bejelentette, hogy Macront támogatja a második fordulóban, Zemmour pedig azt, hogy Le Pent.

Mélenchon úgy nyilatkozott a szavazás előtt, hogy előbb tanácskozik a szavazóival, csak azután jelenti be, ki mögé áll a második fordulóban. Ugyanakkor felszólította híveit, hogy a második fordulóban ne szavazzanak Le Penre.

Az Ifop közvélemény-kutató cég már most becslést adott arra, hogy a második fordulóban hogyan alakul az eredmény: eszerint Macron minimális különbséggel, 51-49 arányban fogja legyőzni Le Pent.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Miután szombaton Havasi Bertalan, Orbán Viktor volt sajtófőnöke a Karmelita-bejáráson szóváltásba keveredett Magyar Péterrel, a kormányfő azonnali hatállyal felmentette helyettes államtitkári pozíciójából. Ezután többen is úgy vélték, hogy a Magyar Közlönyben is megjelent felmentő határozat nem érvényes, erre most a miniszterelnök is reagált – mint írja, a „jogászkodó” fideszes politikusok már le is vették a posztjukat.

Itt a magyarázat a szándékosan a tömegbe hajtó támadó indítékairól

Nyolc sérült van, négynek súlyos az állapota. Elmebetegségben szenved a férfi, aki az olaszországi Modena városában nyolc embert gázolt el, másokra pedig késsel támadt. A tettes másodgenerációs bevándorló: marokkói származású, de olaszországi születésú – feléledt a vita a migrációról és a bevándorlók integrálhatóságáról.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

2024-ben fordult elő először, hogy a Föld éves átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-os küszöböt. A klímatudomány azonban hosszú távú, 20 éves átlagokkal számol, és ezek a friss elemzések szerint 2028 körül (valahol 2025–2032 között) léphetik át a 1,5 °C-os szintet. A 2 °C-os felmelegedés a század közepe előtt szinte elkerülhetetlen még a legszigorúbb kibocsátáscsökkentés mellett is, ám a 3 °C átlépését a modellek 85%-ában megakadályozhatja a határozott klímapolitika.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×