eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia elnök (j) és felesége, Brigitte Macron (b) a szavazófülkében állnak a francia elnökválasztás első fordulójában az észak-franciaországi Le Touquet egyik  szavazóhelyiségében 2022. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Thibault Camus

„Semmi nincs lejátszva” – indulhat a ki kit támogat játék Franciaországban

Franciaországban – a 2017-es elnökválasztáshoz hasonlóan – ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szuverenista jobboldali Marine Le Pen küzdelmére kell készülni a voksolás második fordulójában. A francia elnökválasztás eredményeiről Fejérdy Gergelyt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Fejérdy Gergely szerint az elmúlt hetekben már egyre inkább körvonalazódott, hogy megismétlődhetnek a 2017-es elnökválasztáson történtek, nevezetesen Emmanuel Macron és Marine Le Pen továbbjutása. Ezzel együtt azonban meglepetésként hatott például, hogy a nagy múltú republikánus párt, a Köztársaságiak (LR) jelöltje, Valérie Pécresse az 5 százalékot sem érte el – jegyezte meg a szakértő.

A helyzet annyiban is más 2017-hez képest, hogy mindkét továbbjutó jelölt növelni tudta a támogatottságát: Macron a szavazatok 27,6 százalékát, Le Pen a voksok 23,41 százalékát tudhatja magáénak, ami együttesen meghaladja az 50 százalékot – folytatta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Illetőleg az is különbség, hogy harmadikként a radikális baloldal jelöltje, Jean-Luc Mélenchon végzett, raádásul csaknem 22 százalékos támogatottsággal, ami – Fejérdy Gergely meglátása szerint – mindenképp befolyással bírhat valamilyen szempontból a második forduló eredményére.

A szakértő érdekességként jegyezte meg, hogy az elnökválasztási kampány idején épp a végül két győztes szólalt meg a legkevesebb alkalommal. Bár a fő témát a Covid-válság, illetve az orosz–ukrán konfliktus szolgáltatta, a gyakorlatban a franciákat leginkább a vásárlóerő érdekelte, viszont ezekben a gazdasági témákban nem igazán volt lehetőség a vitákra, miután erre Macron elnök erre nem vállalkozott a jelöltekkel. Vagyis egy viszonylag „lapos” kampány után vagyunk, ami várhatóan a második forduló előtt fel fog pörögni – vélekedett Fejérdy Gergely.

Van még tartaléka Le Pennek

Felmérések szerint a második fordulóban nagyon szoros eredmény várható. Egyes számítások szerint Emmanuel Macron 51 százalékkal nyerhet Marine Le Pennel szemben, de a Külügyi Intézet kutatója szerint „semmi nincs lejátszva”, ugyanis a Nemzeti Tömörülés elnökének vannak még tartalékai, azzal együtt, hogy egyelőre csak – az elnökválasztáson 7,05 százalékkal negyedikként végzett – Éric Zemmour, a radikális publicistából lett politikus szólította fel híveit Marine Le Pen támogatására. Tehát még ott a nagy kérdőjel, hogy ki lesz a végső befutó április 24-én – ismételte meg.

Arra a kérdésünkre, hogy mi dönthet a második fordulóban, Fejérdy Gergely azt válaszolta, hogy minden bizonnyal az aktivitás a kampányban, illetőleg, hogy milyen mértékben vesznek majd részt a franciák a választáson. A második forduló során jellemzően többen szoktak az urnák elé járulni, de ez egyáltalán nem biztos, hogy most is így lesz – tette hozzá a szakértő, aki szerint a francia belpolitikai kérdések fogják uralni a végső kampányt.

Ami a jövőbeni francia külpolitikát illeti, Fejérdy Gergely szerint Marine Le Pen győzelme esetén várható lenne némi irányváltás, de nem jelentős mértékben, különösen nem Oroszország és Ukrajna vonatkozásában. Legfeljebb az európai kérdésekben, ami miatt vélhetően sokkal izoláltabbá válna Franciaország a nyugati világon belül, hiszen Marine Le Pen külföldön „teljesen elfogadhatatlan” személy számos állam számára – tette hozzá a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×