Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.8
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Megsemmisült épület a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 16-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Dorogoy

A Nemzetközi Bíróság a háború azonnali leállítására szólította fel Oroszországot

A hágai szervezet szerint azt is biztosítania kell Oroszországnak, hogy az ellenőrzése alatt álló vagy általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműveleteket.

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) szerdán ukrajnai hadműveleteinek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.

Határozatában a bíróság hozzátette: Oroszországnak azt is biztosítania kell, hogy az ellenőrzése alatt álló vagy általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműveletet.

Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország február 24-én megkezdte ukrajnai háborúját. Kijev arra hivatkozott, hogy Moszkva azon indoka megalapozatlan, miszerint azért indította meg a hadműveleteket, hogy megakadályozza a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság kiirtását.

A március elején tartott meghallgatások során az ukrán vezetés azzal érvelt, hogy Oroszország visszaélt az 1948-as népirtási egyezményben foglaltakkal, amikor Ukrajna által elkövetett állítólagos népirtásra hivatkozva teremtett jogi alapot saját a katonai inváziójához. Kijev szerint Kelet-Ukrajnában nem fenyeget népirtás veszélye.

Oroszország nem vett részt az ICJ meghallgatásain, hanem írásos dokumentumot nyújtott be, amelyben azzal érvelt, hogy a bíróságnak nem lenne szabad ebben az ügyben intézkedéseket elrendelnie.

  • A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra.
  • Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik.
  • Míg a Nemzetközi Bíróság országok közötti nézeteltérések ügyében jogosult ítélkezni, a Nemzetközi Büntetőbíróság a háborús bűnökkel gyanúsított személyek ügyében jár el.

Az ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan szerdán ellátogatott Ukrajna keleti részébe, ahonnan videoösszeköttetésen keresztül Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt.

"Egyetértettünk abban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsuk a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, és megvédjük a polgári lakosságot a támadásoktól" - nyilatkozott Khan az egyeztetést követően.

A főügyész a múlt héten jelentette be, hogy hivatala a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűncselekmények ügyében. Khan elmondta, hogy a vizsgálatot 39, a római egyezményhez csatlakozott ország - köztük Németország, Nagy-Britannia és Georgia - felkérésére indították el.

(A nyitóképen: Megsemmisült épület a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 16-án.)

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×