Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
316.53
bux:
146563.2
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Nyitókép: Twitter/MSF

Szombaton már nem lesz kimenekítés Mariupolból

Nagy valószínűséggel nem fog megkezdődni szombaton az orosz ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Mariupol és Volnovaha polgári lakosainak kimenekítése - közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szombaton Genfben.

Az ukrán kormány az ICRC-t tekinti a humanitárius folyosók biztonságos működtetését lehetővé tevő tűzszünet ellenőrének, ám a mariupoli városvezetés szombati közlése szerint az orosz erők nem tartják be a tűzszünetet a városból kivezető folyosó teljes hosszán. Az orosz erők viszont tagadták, hogy így történne, álláspontjuk szerint az ukránok nem engedik ki a településről a lakosságot. Vlagyimir Putyin a Telex tudósítása szerint megismételte ezt, közölve: a mariupoli evakuációt azért kellett lefújni, mert az ukrán fegyveresek, vagyis "a neonácik senkit sem engedtek ki".

A vöröskereszt a közleményben leszögezte, hogy folyamatos párbeszédet folytatnak a konfliktusban érintettekkel a civilek biztonságos kijutásáról, ugyanakkor a mariupoli történésekről szombaton érkezett felvételek "szívszaggatóak".

A CNN tudósítása szerint az Orvosok Határok Nélkül szervezet közleményében egy helyi munkatársuk arról számolt be, hogy Mariupolban kifogyott gyógyszer a gyógyszertárakból és nincs víz.

"Tegnap gyűjtöttünk egy kis hó- és esővizet. Ma próbáltunk ingyen vizet szerezni, de óriási volt a sor. Kenyéradományra is szerettünk volna szert tenni, de nem volt világos, hogy mikor és hogyan osztják."

A szervezet jelentése szerint az emberek jelenleg gyakorlatilag csapdába estek Mariupolban, ahová a háború olyan hirtelen érkezett, hogy sokan el sem tudtak menekülni.

Mint a BBC írta, nincs áram és fűtés sem a településen.

Szintén a CNN arról írt, hogy Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter Facebookon nyilatkozva arról beszélt, hogy a tűzszünet idején oroszok kezdték ágyúzni Volnovakát, a Mariupol szomszédságában lévő és elvileg a tűzszünetről és a humanitárius folyosóról szóló megállapodásban szintén szereplő települést.

Az Azovi-tenger partján fekvő, mintegy 450 ezer lakosú Mariupol elfoglalása fordulópontot jelenthet Ukrajna orosz megszállásában, mivel lehetőséget teremtene, hogy a Donyec-medence felől támadó orosz és szeparatista csapatok egyesüljenek a 2014-ben megszállt Krím félszigetet uraló orosz katonai erőkkel, amelyek már korábban elfoglalták Berdianszk és Herszon stratégiai fontosságú kikötővárosait.

Mariupolból a városvezetés 200 ezer ember távozásával számolt.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.

Felmérték: a magyarok 80 százaléka megértette, hogy spórolni kell a vízzel és az energiával, de...

A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége már csökkentette az áram- és vízfogyasztását a jelenlegi energiaválság közepette, a kormány válságkezelése kapcsán ugyanakkor megosztott a lakosság, „a megszokott pártvonalak mentén ítélik meg azt” – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából, amelyet az InfoRádióban Bojár Ábel kutatási igazgató foglalt össze.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását. Szombaton dönthet a kormánypárt, ki lesz a jelöltje, egyelőre több név is a kalapban van. Újabb feljelentést is tettek a Fideszt érintő korrupciós ügyben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×