Infostart.hu
eur:
360.99
usd:
308.04
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Rakétatámadás során megrongálódott lakóház Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és szankciókról döntött Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

Kis-Benedek József: Putyin céljai világosak

Jelentős fölényben van az orosz hadsereg az ukrán haderővel szemben - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára. Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő arról is beszélt, hogy az ukrán katonáknak még nem volt idejük megtanulni a nyugati országoktól kapott fegyverek használatát.

A többoldalú orosz támadásról szóló hírek megfelelnek a valóságnak, de most, hogy csütörtökön az ukrán légvédelmet jelentősen meggyengítették, nyilván a légierőt fogják használni, és kevésbé fognak szárazföldi erőket bevetni - nyilatkozta Kis-Benedek József.

A szakértő hozzátette: amennyiben ez nem jár kellő sikerrel Oroszország szempontjából, tehát például nem gondolják meg magukat az ukránok, hogy néhány engedményt tesznek, akkor mennek majd szárazföldi erővel különböző városok ellen. Orosz részről különleges erők is vannak ott, a légideszantosokat bevetik ejtőernyővel, tehát gyakorlatilag pillanatok alatt el tudják érni azokat a területeket, ahol komoly veszteségeket tudnak okozni az ukránoknak.

Ukrajna egyelőre kerüli a komolyabb veszteséget, tehát nincs nagy ellenállás. ennek azonban lehet egy esetleges negatív vonzata, ami azt jelenti, hogy gerilla műveletekbe kezdenek, ahol az oroszok megjelennek.

Leginkább az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szállít fegyvereket Ukrajnának, de az kérdés, hogy vajon mennyire tudják ezeket használni? Ahhoz idő kell, hogy ezeket az új, korszerű fegyvereket kezelni tudják, ez is az oka a nem túl intenzív ellenállásnak Ukrajna részéről.

Oroszország célja elég világos a szakértő szerint: közölte Putyin elnök, hogy ők azt akarják, hogy Ukrajna jelentse ki: nem kíván a NATO tagja lenni egyáltalán, másik pedig az egy kicsit távolabbi cél, hogy legyen ott egy rendszerváltás. Ezt a garnitúrát, amely most uralja az országot azt le akarja váltani és egy olyan vezetés takar, amely oroszbarát, de ez nem lesz egyszerű feladat.

A szakértő nem számít arra, hogy ez egy villámháború lehetne, hiszen Ukrajna igen nagy ország.

Arról is beszélt, hogy elvileg nem kizárt, hogy orosz csapatok eljussanak a magyar határ közelébe, de semmiképpen nem lépik át azt. Ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy közel jönnének Magyarországhoz, hiszen Ukrajna keleti területein számos olyan objektum található, amiket az oroszok egyenlőre meghatározott céllal tönkre akarnak tenni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×