Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.86
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Rakétatámadás során megrongálódott lakóház Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és szankciókról döntött Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

Kis-Benedek József: Putyin céljai világosak

Jelentős fölényben van az orosz hadsereg az ukrán haderővel szemben - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára. Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő arról is beszélt, hogy az ukrán katonáknak még nem volt idejük megtanulni a nyugati országoktól kapott fegyverek használatát.

A többoldalú orosz támadásról szóló hírek megfelelnek a valóságnak, de most, hogy csütörtökön az ukrán légvédelmet jelentősen meggyengítették, nyilván a légierőt fogják használni, és kevésbé fognak szárazföldi erőket bevetni - nyilatkozta Kis-Benedek József.

A szakértő hozzátette: amennyiben ez nem jár kellő sikerrel Oroszország szempontjából, tehát például nem gondolják meg magukat az ukránok, hogy néhány engedményt tesznek, akkor mennek majd szárazföldi erővel különböző városok ellen. Orosz részről különleges erők is vannak ott, a légideszantosokat bevetik ejtőernyővel, tehát gyakorlatilag pillanatok alatt el tudják érni azokat a területeket, ahol komoly veszteségeket tudnak okozni az ukránoknak.

Ukrajna egyelőre kerüli a komolyabb veszteséget, tehát nincs nagy ellenállás. ennek azonban lehet egy esetleges negatív vonzata, ami azt jelenti, hogy gerilla műveletekbe kezdenek, ahol az oroszok megjelennek.

Leginkább az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szállít fegyvereket Ukrajnának, de az kérdés, hogy vajon mennyire tudják ezeket használni? Ahhoz idő kell, hogy ezeket az új, korszerű fegyvereket kezelni tudják, ez is az oka a nem túl intenzív ellenállásnak Ukrajna részéről.

Oroszország célja elég világos a szakértő szerint: közölte Putyin elnök, hogy ők azt akarják, hogy Ukrajna jelentse ki: nem kíván a NATO tagja lenni egyáltalán, másik pedig az egy kicsit távolabbi cél, hogy legyen ott egy rendszerváltás. Ezt a garnitúrát, amely most uralja az országot azt le akarja váltani és egy olyan vezetés takar, amely oroszbarát, de ez nem lesz egyszerű feladat.

A szakértő nem számít arra, hogy ez egy villámháború lehetne, hiszen Ukrajna igen nagy ország.

Arról is beszélt, hogy elvileg nem kizárt, hogy orosz csapatok eljussanak a magyar határ közelébe, de semmiképpen nem lépik át azt. Ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy közel jönnének Magyarországhoz, hiszen Ukrajna keleti területein számos olyan objektum található, amiket az oroszok egyenlőre meghatározott céllal tönkre akarnak tenni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×