eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
MOSCOW, RUSSIA - FEBRUARY 21, 2022: Russias President Vladimir Putin holds a meeting of the Russian Security Council at Moscows Kremlin. Alexei Nikolsky/Russian Presidential Press and Information Office/TASS (Photo by Alexei Nikolsky\TASS via Getty Images)
Nyitókép: Alexei Nikolsky\TASS via Getty Images

Vlagyimir Putyin elismeri a két szakadár népköztársaságot

Az orosz elnök beszédében Kijevet, Lenint és a NATO-t is bírálta.

Vlagyimir Putyin aláírja a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségéről szóló rendeletet – közölte a Kreml. A tájékoztatás szerint az orosz elnök erről már értesítette Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt is.

Putyin hétfőn este televíziós beszédet intézett az orosz néphez. Ebben arról beszélt, hogy Ukrajnát Oroszország hozta létre, bírálta Lenint, aki Ukrajna szerzője és építője volt, de ezzel az oroszokat hozta hátrányos helyzetbe. Szerinte a mai Ukrajna ezt Lenin-szobrok ledöntésével hálálta meg, a "kommunistátlanítás" jegyében. Ha a bolsevikok által létrehozott Ukrajna valódi "kommunistátlanítást" akar, azt Oroszország meg tudja rendezni - tette hozzá.

Az orosz elnök szerint a Szovjetunió felbomlásakor Oroszországot kirabolták. A 2014-es ukrajnai eseményeket puccsnak nevezte, amikor az oroszpárti elnököt megbuktatták. A NATO-t és az Egyesült Államokat is kritizálta. Azt mondta, a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe. Rámutatott, hogy az ilyen eszközök ukrajnai telepítése radikálisan csökkenti a rakéták repülési idejét. Az ukrán hatóságokat korrupcióval vádolta.

Nem üres hencegés Kijev fenyegetése, hogy Ukrajna saját atomfegyvert hoz létre - mondta Putyin, aki szerint radikálisan megváltozik a globális biztonsági helyzet, ha Ukrajna tömegpusztító fegyverhez jut.

Beszéde végén megerősítette, hogy elismeri a két "népköztársaság" függetlenségét, és arra kéri a parlamentet, hogy ratifikálja az erről szóló törvényt. Ez kedden történhet meg.

Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a "Donyecki Népköztársaság" és Leonyid Paszicsnikkal, a "Luhanszki Népköztársaság" vezetőjével.

A Nyugat tiltakozik

Párizs szerint az ukrajnai válság új dimenzióba lép azzal, ha Vlagyimir Putyin elismeri az ukrajnai szakadár területeket. Emmanuel Macron francia államfő összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését.

Olaf Scholz telefonon tiltakozott az orosz elnöknél, amiért Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének elismerését tervezi, és felszólította, hogy vonja vissza az orosz csapatokat az ukrán határ térségéből.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő közleménye szerint a kancellár és az orosz államfő délutáni megbeszélése az Ukrajnában és térségében kialakult helyzetről, valamint az orosz-ukrán és a fehérorosz-ukrán határon történt orosz csapatösszevonásról szólt. Olaf Scholz "elítélte az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok független államként történő elismerésére irányuló oroszországi terveket". Ez a lépés "szöges ellentétben állna a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokkal, és Oroszország részéről a megállapodások egyoldalú megszegését jelentené" - mondta a német kancellár az orosz elnöknek.

Az Európai Unió kész reagálni, akár szankciókat is bevezethet, ha Putyin függetlennek ismeri el Kelet-Ukrajna szakadár területeit - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

"Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és a minszki megállapodásokat, továbbá elvárjuk, hogy ne ismerje el Luganszk és Donyeck megye függetlenségét" - fogalmazott a tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követően.

A főképviselő aláhúzta: az Európai Unió határozottan és egységesen fog fellépni, továbbá kész szankciók bevezetésére is abban az esetben, ha Moszkva ilyen lépésre szánná el magát.

Borrell arra is figyelmeztetett, hogy az EU példátlan megszorító intézkedéseket fog bevezetni Moszkvával szemben, ha megtámadja Ukrajnát.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el a moszkvai bejelentést. Hangsúlyozták: a lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti. Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

Az Európai Unió ismételten kijelenti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül - hangsúlyozták az uniós vezetők.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×