Infostart.hu
eur:
377.7
usd:
316.9
bux:
0
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Vlagyimir Putyin orosz elnök videóüzenetet intéz a nemzethez, miután aláírta a két önhatalmúlag kikiáltott délkelet-ukrajnai szakadár terület - a Luhanszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság - függetlenségének elismeréséről szóló dokumentumot a moszkvai Kremlben 2022. február 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Nyikolszkij

Vlagyimir Putyin: Ez egy gyarmat, külföldről irányított bábkormánnyal

Oroszország elismerte az ukrajnai szakadár köztárságok függetlenségét, majd a frissen aláírt kölcsönös segítségnyújtási egyezmény alapján be is vonult területükre. Előzőleg Putyin elnök történelmi példákra hivatkozva azt mondta: Ukrajnából Oroszországot fenyegető felvonulási területet akar csinálni a Nyugat.

Amit nehezen lehetett elhinni, az hétfő este bekövetkezett. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte: elismeri a Moszkva-barát lázadók – szavai szerint az ukrán nacionalisták népirtásának kitett orosz emberek – ellenőrizte, úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét. Ezzel összetépte a sokat támadott „Minszki egyezményeket” – amelyek szerint Ukrajnának autonómiát kellene adnia a két területnek, hogy azok továbbra is a részei maradhassanak, és amit Kijev nem hajtott végre.

Az orosz néphez intézett egyórás tévébeszédében Putyin mélyen belenyúlt a történelembe: azt mondta, „a modern Ukrajnát teljes mértékben Oroszország, az akkor még bolsevik Oroszország hozta létre. Lenin és társai átadták neki a történelmi orosz földek egy részét.

„Vlagyimir Iljics Lenin a szerzője és építésze Ukrajnának” – mondta érezhetően irritáltan, majd tovább sorolta a sérelmeket. A Szovjetuniót megintcsak az oroszok hátrányba hozása mellett bontották le. Moszkva dollármilliárdokkal támogatta a független Ukrajnát, de az nem volt hajlandó visszaadni a pénzt. Oroszország végül magára vállalta és néhány éve kifizette a teljes szovjet államadósságot.

Ezek után – bár kollégáknak, barátoknak és rokonoknak nevezte az ukránokat – azt mondta, hogy ott a függetlenség után az oligarchák szétrabolták az országot. Az emberek jogos tiltakozását meglovagolva a nacionalista elemek jutottak hatalomra a Majdan-tüntetések után, amiket állítása szerint az Egyesült Államok napi 1 millió dollárral támogatott. Az oroszajkúak számára ez pogromokat jelentett, például Odesszában, ahol a felgyújtott szakszervezeti székházban lelték halálukat.

Közben a lakosság számára durván megugrottak a közületi számlák, orvosok ezrei pedig külföldre mentek – „ez a nyugati civilizációs választás?” – tette fel a kérdést. Ez egy gyarmat, külföldről irányított bábkormánnyal. És ebből az állításból vezette le, hogy Ukrajna a NATO felvonulási területe lesz, ahonnan az fenyegetheti Oroszországot – „mert nem akarnak egy olyan nagy és önálló országot látni, mint mi”.

Az ukrán hadsereg parancsnoki struktúrája már NATO-konform, úgyhogy tudják irányítani - állította. Majd azt is bedobta, hogy Ukrajna ismét saját atomfegyvert akar, a területére telepített rakéták pedig 4-35 perc alatt tudnak majd váratlan csapást mérni Moszkvára és akár az Urálon túli orosz területre is.

„Ez kés a torkunkba” – mondta Putyin, és megismételte Moszkva – szerinte ignorált – biztonsági követeléseit, többek között azt is, hogy a NATO-t vonják vissza az 1997-es határok mögé. A Donbasz Moszkva-párti lázadók uralta részeiről – ahol immár több százezer orosz állampolgárságot kapott ember él – azt mondta, hogy az ukrán erők ott „ölik az embereket és gúnyolódnak rajtuk”, amit népirtásnak nevezett. Ukrajna villámháborúval akarja elfoglalni a területet – mondta, bár ezeket a vádakat Kijev határozottan tagadja.

"Egy régóta esedékes döntést hozok meg: elismerjük a két köztársaság függetlenségét" – jelentette be. Moszkva annyi engedményt tett, hogy a szakadár területeket jelenlegi határaik és nem az általuk akart teljes Donyecki és Luhanszki régió területe alapján ismerte el. (A többi térség ukrán kézben maradt). Ezután nem sokkal a két államalakulat vezetőivel a kölcsönös segítségnyújtási szerződést is aláírta – aminek nyomán be is küldték az orosz, békefenntartóknak mondott csapatokat a területekre.

Erre Zelenszkij ukrán elnök is tévébeszédet intézett népéhez és azt mondta: „nem félnek senkitől és nem adnak oda senkinek semmit”.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Az új japán kormány megalakulásával feszültebb lesz a szigetország és Kína viszonya, de a közvetlen katonai konfliktust mindkét fél szeretné elkerülni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Rubio jön, Vance és Trump talán – Szakértő: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt veszegy müncheni konferencián – február közepén Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügy szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet egyebek mellett a békéről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerségről. Magyarics Tamás (ELTE) emeritus professzor szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen most és épp ide utazik.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Eljött az igazság pillanata: most kiderül, mennyire lehet bátor az MNB

Eljött az igazság pillanata: most kiderül, mennyire lehet bátor az MNB

Csütörtök reggel publikálja a KSH a januári inflációs statisztikát, mely várhatóan több mint öt év után először mutat majd 3% alatti áremelkedési ütemet. Ez pedig nem csak önmagában nagy esemény, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának következő döntéseit is meghatározhatja. Amennyiben a várakozásoknak megfelelően kedvezően alakul az adat, az akár már február végén megnyithatja a kaput a 6,5%-os alapkamat csökkentésére, de az elemzők szerint legkésőbb márciusban lépni fog a jegybank.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×