Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.85
bux:
122017.29
2026. január 16. péntek Gusztáv
LONGYEARBYEN, NORWAY - JULY 29: The entrance to the Svalbard Global Seed Vault during a summer heat wave on Svalbard archipelago on July 29, 2020 in Longyearbyen, Norway. The Svalbard Global Seed Vault is an internationally-funded repository for storing seeds from plants from across the globe deep underground at minus 18 degrees Celsius as a measure to protect the seeds against conditions of global chaos. Svalbard archipelago, which lies approximately 1,200km north of the Arctic Circle, is currently experiencing a summer heat wave that set a new record in Longyearbyen on July 25 with a high of 21.7 degrees Celsius. Global warming is having a dramatic impact on Svalbard that, according to Norwegian meteorological data, includes a rise in average winter temperatures of 10 degrees Celsius over the past 30 years, creating disruptions to the entire local ecosystem.  (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Nyitókép: Sean Gallup/Getty Images

Távoli országok mintáival bővült a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker gyűjteménye

Háborúktól, betegségektől és természeti csapásoktól óvják a sarkvidéki tárolóban található magvakat.

Évente néhány alkalommal nyitják csak meg a magtároló kapuit annak érdekében, hogy csökkentsék a magvak kitettségét a külvilágnak: hétfőn szudáni, ugandai, új-zélandi, németországi és libanoni génbankok helyeztek letétbe vetőmagokat, többek között kölest, cirokot és búzát, a nemzeti gyűjtemények kiegészítéseként, írja a Euronews cikke.

A Nemzetközi Szárazföldi Agrárkutatási Központ (ICARDA), amely a szíriai háború miatt 2012-ben Aleppóból Bejrútba tette át székhelyét, mintegy 8000 mintát helyezett letétbe. Az ICARDA volt az első szervezet, amely magvakat kért a tárolóból háborúban megsérült gyűjteményének pótlására, majd 2017-ben és 2019-ben két további kivonást hajtott végre saját, jelenleg Libanonban és Marokkóban tárolt gyűjteményeinek újjáépítése céljából.

"Az a tény, hogy a polgárháború során Szíriában elpusztult vetőmaggyűjteményt szisztematikusan újjáépítették, azt mutatja, hogy a magbunker a jelenlegi és jövőbeli élelmiszerellátás és a helyi élelmezésbiztonság biztosítékaként működik" – mondta Anne Beathe Tvinnereim norvég nemzetközi fejlesztési miniszter.

A magbunker 1,1 millió vetőmagmintát őriz 89 magbankból, melyek közel hatezer növényfajt reprezentálnak.

A növénynemesítők számára is tartalékként szolgál ez az új növényfajták kifejlesztéséhez.

A világon korábban több mint hatezer különböző növényt termesztettek, de az ENSZ szakértői szerint ma már kalóriáink mintegy 40 százalékát három növényből – kukoricából, búzából és rizsből – nyerjük. Ez sebezhetővé teszi az élelmiszerellátást, ha az éghajlatváltozás miatt komolyabb terméskiesések alakulnak ki.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×