eur:
388.44
usd:
360.73
bux:
68568.49
2024. május 7. kedd Gizella
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2022. január 25-én. Cressida Dick, a Scotland Yard főparancsnoka ezen a napon bejelentette, hogy rendőrségi vizsgálat indult azoknak a partiknak és egyéb összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korábbi zárlatok idején rendeztek a londoni miniszterelnöki hivatalban.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Orosz–ukrán konfliktus: Kelet-Európába utazik Boris Johnson

A brit miniszterelnök arra szólítja fel a partnerországokat, hogy nyilvánítsák ki szolidaritásukat az orosz agresszió fő terhét viselő NATO-szövetségesekkel.

Brüsszelbe és Varsóba utazik csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök. A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson arra szólítja fel a partnerországokat, hogy nyilvánítsák ki szolidaritásukat az orosz agresszió fő terhét viselő NATO-szövetségesekkel.

A londoni kormányfői hivatal beszámolója szerint Johnson csütörtöki brüsszeli és varsói látogatásával egy időben

Moszkvában tárgyal Liz Truss brit külügyminiszter és Ben Wallace védelmi miniszter is.

Boris Johnson szóvivőjének ismertetése szerint a kormányfő azt az üzenetet fogja tolmácsolni megbeszélésein, hogy a szövetséges országok nem köthetnek kompromisszumot a NATO alapelveinek kárára. Az alapelvek közé tartozik az egyes országok szuverenitásának sérthetetlensége, a tagországok biztonságának védelmére vállalt NATO-kötelezettség, valamint az, hogy minden európai demokráciának joga van NATO-tagságra törekedni.

Johnson hivatalának állásfoglalás szerint Nagy-Britannia kész az orosz-ukrán feszültség diplomáciai megoldásán munkálkodni, és meggyőződése, hogy egy ilyen megoldás elérhető. Ennek alapját azonban csak az érvényben lévő nemzetközi megállapodások és a szabad, oszthatatlan Európa alapelvei képezhetik.

Boris Johnson Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral a szövetség védelmének megerősítésére tett brit felajánlásokról tárgyal.

E felajánlások közé tartozik az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának megkétszerezése.

Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.

A brit kormány felajánlotta azt is, hogy harci repülőgépeket telepít Dél-Európába, a brit haditengerészet pedig egy járőrhajót és egy rombolót vezényel a Földközi-tenger keleti térségébe a NATO délkeleti csücskének védelmében.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a héten bejelentette, hogy

Nagy-Britannia 350 katonát vezényel Lengyelországba,

Johnson pedig csütörtöki utazása előtt közölte: Nagy-Britannia további ezer katonát helyez készenlétbe arra az esetre, ha a térségnek humanitárius segítségre lenne szüksége.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő csütörtöki brüsszeli megbeszélései után Varsóba utazik, ahol Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Andrzej Duda államfővel tárgyal az ukrajnai válságról, emellett találkozik a NATO előretolt kontingensének részeként Lengyelországban állomásozó brit katonákkal.

A brit kormány az utóbbi hetekben igen erőteljes diplomáciai tevékenységet fejt ki a térségben az ukrajnai válság ügyében. Boris Johnson december óta kétszer is tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a múlt héten Ukrajnába látogatott, Ben Wallace védelmi miniszter pedig ugyancsak a múlt héten Budapesten, valamint Szlovéniában és Horvátországban tárgyalt.

Liz Truss külügyminiszter már szerda este Moszkvába érkezett, és csütörtökön Wallace is az orosz fővárosba utazik.

Érkezése után Truss a BBC idézete szerint kijelentette: Oroszországnak haladéktalanul vissza kell vonnia az ukrán határoknál felsorakozott erőit és tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, ellenkező esetben súlyos következményekkel kell számolnia.

A brit külügyminiszter hozzátette: hatalmas hiba lenne Oroszország részéről bármiféle behatolás ukrán területre. A diplomácia az egyetlen előremutató út, és Moszkvának is ezt az utat kell követnie - vélekedett.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.07. kedd, 18:00
Resperger István ezredes
a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Egyetlen találkozó elég volt, hogy meginduljanak az amerikai fegyverek Ukrajnába? – Váratlan fordulat állhat a háttérben

Egyetlen találkozó elég volt, hogy meginduljanak az amerikai fegyverek Ukrajnába? – Váratlan fordulat állhat a háttérben

Több hónapig tartó késlekedés után Mike Johnson amerikai házelnök végül benyújtotta az ukrajnai katonai támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit a Képviselőház el is fogadott. A hosszas huzavona mögött az állhatott, hogy Donald Trump és a hozzá hű republikánusok meg akarták állítani az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket. De vajon miért és hogyan történt meg a fordulat az ügyben? Talán a Trump Towerbe látogató Andrzej Duda lengyel államfő győzte meg a volt amerikai elnököt Ukrajna támogatásának szükségességéről?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×