Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Emmanuel  Macron francia elnök beszédet mond egy rendezvényen az északkelet-franciaországi Pont-a-Moussonban 2018. november 5-én. Macron az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából kezdett egyhetes körútja során felkeresi az első világháború franciaországi emlékhelyeit.
Nyitókép: MTI/EPApool/Ludovic Marin

Emmanuel Macron: folytatjuk a végsőkig

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta az oltási igazolásról szóló törvénytervezetet, amelyet az államfő "kifejezetten az oltatlanok bosszantására" szán. A heves indulatok miatt a vitát is többször felfüggesztették.

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta csütörtökön a kormány törvénytervezetét, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át. A javaslatot a jobboldali ellenzéki többségű szenátus a jövő héten vitatja meg a végszavazás előtt, és a Köztársaságiak már jelezték, hogy az államtanácsnál kívánják megtámadni a szöveget.

A javaslatot a jelenlévő képviselők közül 214-en támogattak, elsősorban a kormánypártból, 93-an szavaztak ellen, 27-en tartózkodtak.

Az ellenzéki Köztársaságiak és a szocialisták tagjai nem egységesen szavaztak, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldal nem támogatta a tervezetet.

A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) jelenleg a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben.

  • Január 15-étől - a törvénytervezet értelmében - ezekre a helyekre kizárólag a három oltást kapók léphetnek be szabadon,
  • az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett,
  • az oltatlanok pedig a szolgáltatásokat nem vehetik igénybe.

A tervezet 12 éves kortól írja elő az igazolás használatát, de az ellenzéki képviselők javaslatára az iskolai rendezvényekhez csak 16 éves kortól lesz kötelező az oltási igazolás.

A Köztársaságiak egy része kifogásolta, hogy a szöveg lehetővé teszi a vendéglátóhelyeknek a személyazonosság ellenőrzését, amennyiben "komoly ok" van azt gyanítani, hogy valaki visszaél az oltási igazolással. Emiatt a jobbközép párt jelezte, hogy a törvény elfogadása után mindenképpen az alkotmánytanácshoz fordul.

Heves indulatok

A nemzetgyűlésben a szöveg vitáját többször is fel kellett függeszteni, miután Emmanuel Macron államfő keddi interjújára hevesen reagáltak a képviselők.

"Kifejezetten bosszantani szeretném az oltatlanokat. Folytatjuk is, a végsőkig. Ez a stratégia" - jelentette ki a köztársasági elnök a Le Parisien című napilapnak adott interjúban a parlamenti vita kapcsán.

"Nem zárom őket börtönbe, nem kötelezem őket erővel az oltásra. Tehát meg kell nekik mondani: január 15-étől nem mehetnek többet étterembe, nem fognak tudni beülni egy kávéra, nem mehetnek többet színházba, moziba" - tette hozzá.

Az intézkedéssel a kormány célja, hogy a koronavírus gyorsan terjedő omikron variánsa miatt nyomást gyakoroljon arra a csaknem 5 millió emberre - az oltásra jogosultak 9 százalékára -, aki még nem kérte a koronavírus elleni oltást.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×