Januártól fél éven át Franciaország látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét.

Az érdeklődésünkre nyilatkozó szakértő szerint Emmanuel Macron francia elnök egy új európai modellt szeretne kialakítani, és ennek megfelelően egy sok elemből álló, ambiciózus programot alkotott meg úgy, hogy tavasszal Franciaországban még elnökválasztás is lesz, így a helyzet különösen pikáns.

"Az EU-nak ezen elnöki posztja koordinációs típusú pozíció, de ne felejtsük el, hogy politikailag nagyon is van szerepe az elnökségnek, és a francia elnök mindig is nagy szerepet szánt Európának a saját Európa-politikájában, ez most is nyilvános, ennek is köszönhető, hogy a program ambiciózus" - mutatott rá Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Hogy mi körvonalazódhat, arról azt mondta, egy

"új Európa-képet" rajzolt meg a francia elnök.

"Rengeteg eleme van, azzal kapcsolatosan is, hogy miként tudja az EU tovább építeni úgynevezett stratégiai autonómiáját, amely kitér a schengeni terület megerősítésére és a migrációval kapcsolatos kérdések továbbtárgyalására is. Nem utolsó sorban a klímavédelem, a digitális piaccal kapcsolatos különböző intézkedések továbbvitele, a külkapcsolatok megerősítése és a híres maastrichti kritériumok lazítása is napirenden tartható" - folytatta.

Emellett kiteljesedhet az úgynevezett "európai védelmi alap" is.

Gálik Zoltán a húszves közös fizetőeszközről, az euróról, illetve annak kiterjesztéséről azt mondta, az EU intézményei letették

egy "közös gazdasági kormányzás alapjait", körvonalazódik egyfajta bankunió,

de amiről most szó van, abban Franciaország egy fontos partnert talált: Olaszországot. Így a növekedési pálya új alapja lehet a

• az európai minimálbér és
• a nők és a férfiak közötti fizetési egyenlőség hangsúlyozása.

Hogy Magyarország viszonya mi lehet az új irányhoz, illetve hogyan ágyazódik a képbe hazánk célja, az atomenergia elfogadtatása (zöld energiaként való elismerése), arról azt mondta, ez még tárgyalás alatt van, de az Európai Bizottság már javasolja is ezt, még "német felháborodástól" övezve is, hisz Németország épp most állítja atomerőműveit tucatjával, ezt a programot már egy évtizede elkezdte.

"És

nem is minden atomerőművet sorolna a zöld energiaforrások közé az Európai Bizottság,

hanem csak a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelőket, és bizonyos gázerőműveket is ebbe a körbe sorolnának. De itt még nagyon nagy viták várhatóak, Franciaország és Magyarország álláspontja hasonló" - húzta alá Gálik Zoltán.