Infostart.hu
eur:
364.94
usd:
309.77
bux:
136260.36
2026. április 17. péntek Rudolf
Rendőrök az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását követelők tüntetésén Minszkben 2020. november 1-jén. Az ellenzék a nyugati országokkal együtt csalásnak tartja az augusztus 9-i elnökválasztás hivatalosan közölt eredményét. A kormányellenes tüntetők csaknem három hónapja az államfő távozását követelik, ő azonban nem hajlandó erre.
Nyitókép: MTI/EPA

Döntés - Fogy az európai levegő Fehéroroszország körül

Az Európai Unió a korábbiakat követő újabb szankciókról döntött. Az elszigetelés fokozódik.

Kibővítette büntetőintézkedéseinek rendszerét az Európai Unió a Fehéroroszországgal közös határán kialakult helyzet miatt. Az intézkedés célja, hogy az EU reagálni tudjon arra, hogy Minszk hibrid támadásként migránsokat használ politikai céljainak elérésére - közölte az uniós tagországok kormányait tömörítő miniszteri tanács hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminiszterek találkozójához kapcsolódva.

A szankciórendszer kiszélesítése egyebek között célzott megszorító intézkedések meghozatalát teszi lehetővé olyan emberekkel és szervezetekkel szemben, akik és amelyek felelősek a fehérorosz rezsim tevékenységeiért, vagy hozzájárulnak ahhoz, hogy a migránsok számára megkönnyítsék az Európai Unió külső határainak illegális átlépését.

A tanácsi közlemény Josep Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét idézte, aki azt mondta:

a döntés tükrözi az Európai Unió elszántságát amellett, hogy szembeszálljon azzal a fehérorosz tevékenységgel, mely a migránsokat eszközként használja politikai célok elérésére.

"Visszaszorítjuk ezt az embertelen és illegális tevékenységet, ahogy továbbra elfogadhatatlannak tartjuk a fehérorosz lakosság elnyomását" - fogalmazott.

Az uniós tanács emlékeztetett: a hétfői határozat követi az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács október második felében tartott ülésének következtetéseit, amelyek szerint az unió nem fogad el arra irányuló kísérletet, hogy migránsokat politikai célokra használjanak fel az unióval szemben, illetve elítéli az EU határain tapasztalt hibrid támadásokat.

Az Európai Unió első alkalommal 2020 októberében vezetett be korlátozó intézkedéseket Fehéroroszország ellen, válaszul az év augusztusában rendezett, elcsaltnak tartott elnökválasztásra, valamint az azt követő megmozdulások erőszakos elnyomására, illetve résztvevőik, valamint ellenzéki képviselők és újságírók megfélemlítésére. Az uniós külügyminiszterek júniusban határoztak arról is, hogy - megerősítve a már meglévő korlátozó intézkedéseket -

megtiltja az uniós légtér használatát a Fehéroroszországban bejegyzett légitársaságok számára,

megtiltja a légifuvarozók számára az uniós repülőterek használatát, valamint célzott gazdasági szankciókat vezetett be.

Az uniós szankciók jelenleg 166 emberre és 15 szervezetre terjednek ki. Közéjük tartozik Aljakszandr Lukasenka elnök, fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a fehérorosz vezetés és a kormány több tagja, az igazságszolgáltatási rendszer magas rangú képviselői és számos gazdasági szereplő. A jegyzékbe vettekkel szemben hozott intézkedések közé uniós beutazási tilalom és az EU területén tárolt vagyonuk befagyasztása tartozik.

Címlapról ajánljuk

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékelte az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője. A Fidesz közösségére bízta annak az ügyét, hogy marad-e vagy távozik a párt éléről.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Választás 2026: megvan az oktatási miniszter, felszólította Magyar Péter a Molt

Választás 2026: megvan az oktatási miniszter, felszólította Magyar Péter a Molt

137 mandátumnál jár a Tisza Párt, 56 képviselői helynél a Fidesz és 6-nál a Mi Hazánk, miután szerdán lezárult az újraszámolás Zala 2. számú, keszthelyi választókerületében. Csütörtökön hiánytalanul megérkeztek a külképviseleteken leadott szavazatok is, Magyar Péter pedig bejelentette: nem a Karmelitában, hanem a Parlament közelében lesz a miniszterelnöki irodája. A Tisza-kormány oktatási minisztere a Ciszterci Iskolai Főhatóság éléről érkezik, személyében egy újabb nő kerül a kormányba. Magyar Péter az üzemanyag-ellátás biztonságáról kért tájékoztatást a Moltól, egyúttal felszólította a vállalatot, hogy ne fizesse ki a Fidesz-közeli MCC-nek járó, mintegy 25 milliárd forintos osztalékot. Folyamatosan frissülő cikkünkben a csütörtöki fejleményeket követjük nyomon. Orbán Viktor csütörtök este interjút adott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×