Infostart.hu
eur:
357.28
usd:
305.46
bux:
132373.38
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Rendőrök az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását követelők tüntetésén Minszkben 2020. november 1-jén. Az ellenzék a nyugati országokkal együtt csalásnak tartja az augusztus 9-i elnökválasztás hivatalosan közölt eredményét. A kormányellenes tüntetők csaknem három hónapja az államfő távozását követelik, ő azonban nem hajlandó erre.
Nyitókép: MTI/EPA

Döntés - Fogy az európai levegő Fehéroroszország körül

Az Európai Unió a korábbiakat követő újabb szankciókról döntött. Az elszigetelés fokozódik.

Kibővítette büntetőintézkedéseinek rendszerét az Európai Unió a Fehéroroszországgal közös határán kialakult helyzet miatt. Az intézkedés célja, hogy az EU reagálni tudjon arra, hogy Minszk hibrid támadásként migránsokat használ politikai céljainak elérésére - közölte az uniós tagországok kormányait tömörítő miniszteri tanács hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminiszterek találkozójához kapcsolódva.

A szankciórendszer kiszélesítése egyebek között célzott megszorító intézkedések meghozatalát teszi lehetővé olyan emberekkel és szervezetekkel szemben, akik és amelyek felelősek a fehérorosz rezsim tevékenységeiért, vagy hozzájárulnak ahhoz, hogy a migránsok számára megkönnyítsék az Európai Unió külső határainak illegális átlépését.

A tanácsi közlemény Josep Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét idézte, aki azt mondta:

a döntés tükrözi az Európai Unió elszántságát amellett, hogy szembeszálljon azzal a fehérorosz tevékenységgel, mely a migránsokat eszközként használja politikai célok elérésére.

"Visszaszorítjuk ezt az embertelen és illegális tevékenységet, ahogy továbbra elfogadhatatlannak tartjuk a fehérorosz lakosság elnyomását" - fogalmazott.

Az uniós tanács emlékeztetett: a hétfői határozat követi az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács október második felében tartott ülésének következtetéseit, amelyek szerint az unió nem fogad el arra irányuló kísérletet, hogy migránsokat politikai célokra használjanak fel az unióval szemben, illetve elítéli az EU határain tapasztalt hibrid támadásokat.

Az Európai Unió első alkalommal 2020 októberében vezetett be korlátozó intézkedéseket Fehéroroszország ellen, válaszul az év augusztusában rendezett, elcsaltnak tartott elnökválasztásra, valamint az azt követő megmozdulások erőszakos elnyomására, illetve résztvevőik, valamint ellenzéki képviselők és újságírók megfélemlítésére. Az uniós külügyminiszterek júniusban határoztak arról is, hogy - megerősítve a már meglévő korlátozó intézkedéseket -

megtiltja az uniós légtér használatát a Fehéroroszországban bejegyzett légitársaságok számára,

megtiltja a légifuvarozók számára az uniós repülőterek használatát, valamint célzott gazdasági szankciókat vezetett be.

Az uniós szankciók jelenleg 166 emberre és 15 szervezetre terjednek ki. Közéjük tartozik Aljakszandr Lukasenka elnök, fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a fehérorosz vezetés és a kormány több tagja, az igazságszolgáltatási rendszer magas rangú képviselői és számos gazdasági szereplő. A jegyzékbe vettekkel szemben hozott intézkedések közé uniós beutazási tilalom és az EU területén tárolt vagyonuk befagyasztása tartozik.

Címlapról ajánljuk
Már csak az időpontja kérdéses Keir Starmer bukásának? Gálik Zoltán a lehetséges forgatókönyvekről beszélt

Már csak az időpontja kérdéses Keir Starmer bukásának? Gálik Zoltán a lehetséges forgatókönyvekről beszélt

A közvélemény-kutatások eredményei és a „politikai rezgések” alapján a Budapesti Corvinus Egyetem docense arra számít, hogy Keir Starmer elveszíti a kormányfői tisztséget. Nem biztos, hogy egyik napról a másikra kell távoznia, Gálik Zoltán inkább azt valószínűsíti, hogy egy hosszabb eljárás végén lesz vezetőcsere a Munkáspárt élén. Sokan úgy vélik, Nigel Farage pártja, a Reform UK lehet a nagy nyertese ennek az időszaknak, de a szakértő felhívta a figyelmet egy komoly ellentmondásra velük kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Komoly pluszban az OTP árfolyama

Komoly pluszban az OTP árfolyama

Több szempontból is izgalmas napunk van a tőzsdéken: egyrészt fontos találkozó zajlik az amerikai elnök Donald Trump és kínai kollégája, Hszi Csin-ping között, amelytől a befektetők az amerikai-kínai kapcsolatok és a globális kereskedelem jövőjére vonatkozó jelzéseket várják. Ezen kívül a nemzetközi piacokon az iráni háború legfrissebb fejleményeire is figyelnek a befektetők. Ami pedig a hazai eseményeket illeti, a befektetők figyelme a Tisza-kormány első gazdasági intézkedéseire és a költségvetési helyzet felmérésére irányulhat, a piac a fiskális fegyelemre és az EU-val való kapcsolatok alakulására különösen érzékeny lehet. Ázsiában bizonytalan volt a tőzsdei hangulat, Európában és Amerikában is egyre jobb hangulatú kereskedést láthatunk, a magyar tőzsde pedig szintén emelkedik annak ellenére, hogy a Mol jegyzése esik; elsősorban az OTP menetelésének köszönhető a jó teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×