Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Varsó, 2013. október 20.Lech Walesa volt lengyel (j) és Frederik de Klerk egykori dél-afrikai elnök sajtóértekezletet tart a lengyel fővárosban 2013. október 20-án, a Nobel-békedíjasok háromnapos varsói találkozójának előestéjén. (MTI/EPA/Jacek Turczyk)
Nyitókép: MTI/EPA/Jacek Turczyk

Meghalt az apartheid utolsó vezetője, aki Mandelával közösen kapott béke Nobelt

Meghalt 85 éves korában Frederik Willem de Klerk, a dél-afrikai apartheidrendszer utolsó vezetője, aki a fehér kisebbség uralmát biztosító rendszer lebontásában játszott szerepet – derül ki a FW de Klerk Alapítvány tájékoztatásából.

De Klerk 1989-től 1997-ig vezette az országot az apartheid alatt irányító Nemzeti Pártot. 1989-től 1994-ig volt a Dél-afrikai Köztársaság elnöke, majd 1996-ig, már Nelson Mandela elnöksége alatt az alelnöki posztot töltötte be.

Az alapítvány márciusban tudatta, hogy a korábbi államfő rákbetegségben szenved; mezoteliómát diagnosztizáltak nála, amely ritka és nehezen diagnosztizálható megbetegedés, és a tüdő körüli szöveteket érinti.

Frederik Willem de Klerk 1936. március 18-án született Johannesburgban, szegregációs politikai nézeteket valló afrikáner családban. Egyetemi tanulmányait befejezve 1958-ban jogi diplomát szerzett, majd ügyvédi irodát nyitott, polgári és üzleti ügyekkel foglalkozott. Tizennégy évvel később, 1972-ben lépett a politikai színtérre, a kormányzó, az apartheid, az intézményesített faji elkülönítés politikáját hirdető Nemzeti Párt (NP) színeiben bejutott a parlamentbe. Később kormányzati, miniszteri tisztségeket vállalt. 1982-ben megválasztották a Nemzeti Párt Transvaal tartományi vezetőjévé, 1985-ben a háromkamarássá alakított, de továbbra is a fehér kisebbség uralmát biztosító parlamentben a gyakorlati döntéseket hozó kamara elnöke lett.

A Nemzeti Párton belül hagyományosan az általa vezetett transvaali szárny volt a legkonzervatívabb, közoktatási miniszterként de Klerk maga is az egyetemi szegregáció fenntartását támogatta. Ezek után meglepetésként hatott, amikor az 1980-as évek végén a kormányzó párton belül a faji elkülönítés fenntarthatatlanságát felismerő, fokozatos reformokat meghirdető csoport élére állt.

Amikor 1989 februárjában Pieter Willem Botha elnök agyvérzést kapott és lemondott, utóda a Nemzeti Párt és az ország élén is de Klerk lett, az államfői széket 1989. szeptember 20-án "gyors és mélyreható" reformok ígéretével foglalta el.

Az új elnököt pártján belül támadták, a fekete többség képviselői pedig megkérdőjelezték szándékait. Ennek ellenére 1990. február 2-án parlamenti beszédében sorsfordító változásokat jelentett be. Közölte, hogy legalizálják az 1960-ban betiltott, az apartheid ellen harcoló Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC), és feltétel nélkül szabadon bocsátják a párt 1962 óta börtönben lévő vezetőjét, Nelson Mandelát. Az apartheid békés felszámolásának folyamatában 1991-ben visszavonták az 1936-os földtörvényt, amely kizárólagos fehér tulajdonná nyilvánította az ország területének 87 százalékát, és az 1950-es, a népesség kötelező faji besorolását elrendelő törvényt. De Klerk 1992-ben a fehér választók körében kiírt referendumon közel 70 százalékos támogatottságot kapott a reformfolyamat folytatásához, az új alkotmány tárgyalásos kidolgozásához. Az elnök 1992 októberében először kért bocsánatot az apartheid által okozott szenvedésért.

A demokratikus átmenetről tárgyaló ANC és a kormány képviselői közös politikai akarattal, de eltérő elképzelésekkel ültek tárgyalóasztalhoz, s lépésről lépésre haladva jutottak el előbb a jövendő állam alkotmányos berendezkedése egyik pilléreként a föderális állam elvének elfogadásához, majd az első szabad választások kiírásához, amelyen a lakosság háromnegyedét kitevő feketék is élhettek szavazati jogukkal. A választás az ANC győzelmével zárult, az új parlament első döntésével májusban Nelson Mandelát választotta meg államfőnek.

De Klerk két éven át segítette utódja munkáját alelnökként, majd 1997-ben lemondott pártja vezetéséről is, és visszavonult a politikától.

Borítóképünkön egy másik béka Nobel-díjassal, Lech Walesa volt lengyel elnökkel 2013-ban. Frederik Willem de Klerk balra.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 11:12
×
×
×
×