eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Varsó, 2013. október 20.Lech Walesa volt lengyel (j) és Frederik de Klerk egykori dél-afrikai elnök sajtóértekezletet tart a lengyel fővárosban 2013. október 20-án, a Nobel-békedíjasok háromnapos varsói találkozójának előestéjén. (MTI/EPA/Jacek Turczyk)
Nyitókép: MTI/EPA/Jacek Turczyk

Meghalt az apartheid utolsó vezetője, aki Mandelával közösen kapott béke Nobelt

Meghalt 85 éves korában Frederik Willem de Klerk, a dél-afrikai apartheidrendszer utolsó vezetője, aki a fehér kisebbség uralmát biztosító rendszer lebontásában játszott szerepet – derül ki a FW de Klerk Alapítvány tájékoztatásából.

De Klerk 1989-től 1997-ig vezette az országot az apartheid alatt irányító Nemzeti Pártot. 1989-től 1994-ig volt a Dél-afrikai Köztársaság elnöke, majd 1996-ig, már Nelson Mandela elnöksége alatt az alelnöki posztot töltötte be.

Az alapítvány márciusban tudatta, hogy a korábbi államfő rákbetegségben szenved; mezoteliómát diagnosztizáltak nála, amely ritka és nehezen diagnosztizálható megbetegedés, és a tüdő körüli szöveteket érinti.

Frederik Willem de Klerk 1936. március 18-án született Johannesburgban, szegregációs politikai nézeteket valló afrikáner családban. Egyetemi tanulmányait befejezve 1958-ban jogi diplomát szerzett, majd ügyvédi irodát nyitott, polgári és üzleti ügyekkel foglalkozott. Tizennégy évvel később, 1972-ben lépett a politikai színtérre, a kormányzó, az apartheid, az intézményesített faji elkülönítés politikáját hirdető Nemzeti Párt (NP) színeiben bejutott a parlamentbe. Később kormányzati, miniszteri tisztségeket vállalt. 1982-ben megválasztották a Nemzeti Párt Transvaal tartományi vezetőjévé, 1985-ben a háromkamarássá alakított, de továbbra is a fehér kisebbség uralmát biztosító parlamentben a gyakorlati döntéseket hozó kamara elnöke lett.

A Nemzeti Párton belül hagyományosan az általa vezetett transvaali szárny volt a legkonzervatívabb, közoktatási miniszterként de Klerk maga is az egyetemi szegregáció fenntartását támogatta. Ezek után meglepetésként hatott, amikor az 1980-as évek végén a kormányzó párton belül a faji elkülönítés fenntarthatatlanságát felismerő, fokozatos reformokat meghirdető csoport élére állt.

Amikor 1989 februárjában Pieter Willem Botha elnök agyvérzést kapott és lemondott, utóda a Nemzeti Párt és az ország élén is de Klerk lett, az államfői széket 1989. szeptember 20-án "gyors és mélyreható" reformok ígéretével foglalta el.

Az új elnököt pártján belül támadták, a fekete többség képviselői pedig megkérdőjelezték szándékait. Ennek ellenére 1990. február 2-án parlamenti beszédében sorsfordító változásokat jelentett be. Közölte, hogy legalizálják az 1960-ban betiltott, az apartheid ellen harcoló Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC), és feltétel nélkül szabadon bocsátják a párt 1962 óta börtönben lévő vezetőjét, Nelson Mandelát. Az apartheid békés felszámolásának folyamatában 1991-ben visszavonták az 1936-os földtörvényt, amely kizárólagos fehér tulajdonná nyilvánította az ország területének 87 százalékát, és az 1950-es, a népesség kötelező faji besorolását elrendelő törvényt. De Klerk 1992-ben a fehér választók körében kiírt referendumon közel 70 százalékos támogatottságot kapott a reformfolyamat folytatásához, az új alkotmány tárgyalásos kidolgozásához. Az elnök 1992 októberében először kért bocsánatot az apartheid által okozott szenvedésért.

A demokratikus átmenetről tárgyaló ANC és a kormány képviselői közös politikai akarattal, de eltérő elképzelésekkel ültek tárgyalóasztalhoz, s lépésről lépésre haladva jutottak el előbb a jövendő állam alkotmányos berendezkedése egyik pilléreként a föderális állam elvének elfogadásához, majd az első szabad választások kiírásához, amelyen a lakosság háromnegyedét kitevő feketék is élhettek szavazati jogukkal. A választás az ANC győzelmével zárult, az új parlament első döntésével májusban Nelson Mandelát választotta meg államfőnek.

De Klerk két éven át segítette utódja munkáját alelnökként, majd 1997-ben lemondott pártja vezetéséről is, és visszavonult a politikától.

Borítóképünkön egy másik béka Nobel-díjassal, Lech Walesa volt lengyel elnökkel 2013-ban. Frederik Willem de Klerk balra.

Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×