Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, a Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet (DAEFI) Szent Anna utcai épületében 2021. október 21-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Felmérték – A kötelező oltás pártján áll Németország népének többsége

Pár hónap alatt 11 százalékkal emelkedett az azt támogatók aránya.

Németországban a lakosság többsége támogatná, ha kötelezővé tennék az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltást – mutatta ki egy felmérés.

Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatai szerint az augusztusi 46 százalékról 57 százalékra emelkedett az oltási kötelezettséget támogatók aránya, az ellenzőké pedig 50 százalékról 39 százalékra süllyedt.

A legnagyobb mértékben - 71 százalékos, illetve 73 százalékos arányban - a két legnagyobb politikai erő, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), illetve a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének szavazói támogatják az általánosan kötelező védőoltás gondolatát.

A másik szélen a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló

Alternatíva Németországnak (AfD) tábora helyezkedik el, ebben a körben a legkisebb - 22 százalékos - a kötelező oltás gondolatának támogatottsága,

és itt a legnagyobb - 71 százalékos - az elutasítottság.

Augusztus óta elindult a negyedik fertőzéshullám, és a járvány ismét a politikai napirendre került. A németeket azonban nem az aggasztja leginkább, hogy elkaphatják a vírust - ettől csak 25 százalékuk tart -, hanem inkább a gyerekeket és az időseket féltik. A lakosság 62 százaléka aggódik amiatt, hogy az idősek súlyosan megbetegedhetnek, 57 százalék pedig attól tart, hogy a még be nem oltott gyerekek megfertőződhetnek.

Ugyancsak 57 százalék tart attól, hogy a járvány új hulláma miatt ismét be kell majd vezetni a társadalom és a gazdaság számos területét megbénító korlátozásokat, és 58 százalék aggódik amiatt, hogy az egészségügyi ellátórendszer elérheti a teljesítőképességének határát.

Járványadatok

A negyedik hullám erejét jelzi, hogy két nap alatt kétszer döntött rekordot az újonnan regisztrált fertőződések száma. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) pénteki adatai szerint az utóbbi 24 órában 37 120 ember szervezetében mutatták ki a SARS-Cov-2-t. Ez bő háromezerrel több az előző nap 33 949 esettel beállított rekordnál, és tízezernél is nagyobb növekedés az egy héttel korábbi, 24 668-hoz képest.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 154-re emelkedett az egy héttel korábbi 121-ről.

Az újonnan regisztrált fertőződésekkel együtt 4 709 488 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t a járvány tavaly tavaszi kezdete óta, a halálos áldozatok száma pedig 96 346-ra emelkedett.

Jelentősen emelkedett az ellátórendszer terhelésének alakulását mutató, úgynevezett hétnapi hospitalizációs gyakoriság is. Ez azt mutatja meg, hogy az utóbbi hét napon százezer lakosonként mennyien kerültek kórházba a Covid-19 miatt. A mutató 3,91-re emelkedett az egy héttel korábbi 3,50-ről.

Címlapról ajánljuk

Minden bizonytalan Vlagyimir Putyin körül, csak találgatnak a hírszerzők

Belső hírszerzési források és kormányzati tisztségviselők között nincs egyetértés Oroszország távlati katonai céljait illetően. Míg egyes jelentések szerint Vlagyimir Putyin továbbra is igényt tart egész Ukrajnára, addig a hírszerzési igazgató szerint Moszkva elkerülné a közvetlen konfliktust Európával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

A feltörekvő gazdaságok 2025-ben a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújtottak, amelyet főként a külkereskedelem bővülése, a finanszírozási feltételek javulása és az állami ösztönző intézkedések hajtottak - áll a BNP Paribas elemzésében. A szervezet közgazdászai szerint ugyanakkor 2026-ban fordulat következik: az országok egyre inkább érezni fogják a vámháború negatív hatásait, a monetáris lazítás keretei többnyire kimerültek, az állami ösztönzésnek pedig egyre inkább gátat fog szabni az országok növekvő adósságállománya és megbillenő egyenlegei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×