Román költségvetési támogatással épül újra a gyimesbükki Rákóczi-vár - közölte csütörtök este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A bejelentés szerint a Cseke Attila által vezetett Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium 6,7 millió lejes (482,4 millió forint) finanszírozást hagyott jóvá a romos műemlék újjáépítésére.
"A helyieket dicséri leginkább az eredmény, akik összefogtak és polgármestert választottak" - idézte az RMDSZ közleménye Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, a szövetség elnökét. A politikus arra utalt, hogy a Székelyföld peremén levő, de az 1968-as megyésítéskor Bákó megyéhez csatolt településen tavaly ősszel választottak először RMDSZ-es polgármestert.
"Az egykori határon fekvő várrom történelmi jelentőséggel bír az erdélyi magyarok számára, ezt a fontos műemléket, történelmünk egy darabját újjáépítjük" - idézte a közlemény Cseke Attila fejlesztési minisztert.
A fejlesztési minisztérium a finanszírozási szerződés aláírását követően elindíthatja a közbeszerzési folyamatot, azt követően pedig elkezdődhet az építkezés. A vár újjáépítését 2023 végéig fogják elvégezni.
A Rákóczi-vár újraépítését a Gyimesbükkért Egyesület kezdeményezte, mely 2015-ben a bécsi levéltárból beszerzett dokumentáció alapján készíttette el a terveket Esztány Győző csíkszeredai építésszel. Amint Deáky András, az egyesület elnöke korábban az MTI-nek elmondta, közadakozásból próbálták összegyűjteni az építkezéshez szükséges összeget.
A Rákóczi-várnak nevezett őrtornyot a 17. század elején Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősíttette meg. Az őrtoronynak mára csak a romjai maradtak meg, és jószerével csak az a lépcsősor emlékeztet az építményre, amely a Tatros folyó völgyéből kiemelkedő 30 méter magas sziklateraszra vezet.
A csángók által lakott székelyföldi település mára afféle zarándokhellyé vált, ahová azok látogatnak el, akik az egykori "ezeréves határ" emlékeit keresik. Közösségi összefogással újították fel a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb őrházát és a kontumáci kápolnát, sikerült konzerválni az egykori karantén épületének a romjait, amelynél háborús emlékhelyet hoztak létre.
A mintegy 5100 lakosú Gyimesbükk községben a lakosság 51,4 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.
