eur:
402.14
usd:
383.66
bux:
87816.07
2025. február 17. hétfő Donát
Sérült üzletek előtt helybeliek tálib fegyveresek és afgán kormányerők összecsapása után az észak-afganisztáni Kunduzban 2021. augusztus 8-án. Ezen a napon a tálib harcosok elfoglalták Kunduz tartomány székhelyének nagy részét, benne a kormányzói hivatallal és a rendőrparancsnoksággal.
Nyitókép: Abdulláh Szahil

Váratlan fordulat jöhet: alkut ajánlhatott a táliboknak az afgán kormány

Csak az erőszak szűnjön meg végre - ennek szellemében.

A hatalom megosztását ajánlotta fel a kabuli kormány a táliboknak cserében az országszerte tomboló erőszak leállításáért - nyilatkozták kabuli kormányzati források az AFP francia hírügynökségnek.

Kabul az afgán kormány és a tálibok között közvetítő Katart kérte fel, hogy tolmácsolja az ajánlatot a lázadóknak. Az ajánlat értelmében a kormány mellett a tálibok is részt vehetnének a hatalom gyakorlásában, azzal a feltétellel, hogy lemondanak az erőszakról - mondta el az AFP-nek egy forrás, aki részt vesz a dohai béketárgyalásokon.

Ugyanakkor az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió értesülése szerint

a kabuli elnöki palota nem erősítette meg a hatalommegosztási ajánlat hírét,

hanem azt hangsúlyozta, hogy nem változott a kormány álláspontja a Katarban zajló béketárgyalásokon.

Az afgánközi tárgyalásokon a kabuli kormányt képviselő küldöttség vezetője, Abdulla Abdulla, a nemzeti megbékélési tanács vezetője éppen amerikai, kínai, orosz, illetve az Afganisztán regionális szomszédjait képviselő tisztségviselőkkel tanácskozik Dohában. Abdulla csütörtökön közölte, hogy a kormány eljuttatta az általa elképzelt béketervet a közvetítő katari kormánynak, de a táliboknak tett esetleges hatalommegosztási ajánlatról nem tett említést.

Az afganisztáni harcok lezárását célzó béketárgyalásokat 2020 szeptemberében kezdték meg Dohában a kabuli kormány és a tálib lázadók képviselői. A két küldöttségnek számos konkrét kérdésben kellene megállapodásra jutnia, többek között

egy átmeneti kormány megalakításáról, a foglyok szabadon bocsátásáról, az alkotmányról, a tűzszünetről. Egyelőre nem történt lényegi előrelépés.

Afganisztánban drámai mértékben romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy májusban megkezdődött a külföldi haderő kivonása. A tálibok azóta óriási területeket vontak az ellenőrzésük alá, és már a fővárost, Kabult fenyegetik. Csütörtökön a tálibok elfoglalták a Kabultól 150 kilométerre délnyugatra fekvő Gazni városát. Ez már a tizedik tartományi székhely, amely a radikálisok kezére került egy hét alatt

A NATO csaknem két évtized után vetett véget afganisztáni missziójának. Az Egyesült Államok is döntő részben kivonta már erőit, s Joe Biden elnök nemrég közölte, hogy az amerikai csapatok várhatóan augusztus 31-ig fejezik be kivonulásukat Afganisztánból.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: az amerikaiak egyértelmű üzenete keltett riadalmat Európa vezetőiben

Tálas Péter: az amerikaiak egyértelmű üzenete keltett riadalmat Európa vezetőiben

A müncheni biztonságpolitikai konferencián elhangzottak alapján egy olyan világ jöhet, amelyben nehezebb lesz függni az Egyesült Államoktól, Európa mozgástere pedig várhatóan nagyon beszűkül, ha nem tesz konkrét lépéseket – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense. A szakértő arról is elmondta véleményét, van-e realitása a NATO-tól kevésbé függő, önálló európai hadsereg létrehozásának.

Hortay Olivér a magyar–szerb kőolajvezetékről: jelentős bevételhez jut a gazdaság, és geopolitikailag is erősödünk

Három év alatt épülhet meg az a 300 kilométeres kőolajvezeték, amely az Adria-vezetékről leágazva Magyarországon keresztül látná el Szerbiát energiahordozóval. A szakember az InfoRádióban kiemelte: a beruházással Magyarország már nemcsak vásárlóként, hanem tranzitországként is megjelenhet az olajpiacon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×