Infostart.hu
eur:
359.67
usd:
313.7
bux:
141872.76
2026. július 16. csütörtök Valter
Sérült üzletek előtt helybeliek tálib fegyveresek és afgán kormányerők összecsapása után az észak-afganisztáni Kunduzban 2021. augusztus 8-án. Ezen a napon a tálib harcosok elfoglalták Kunduz tartomány székhelyének nagy részét, benne a kormányzói hivatallal és a rendőrparancsnoksággal.
Nyitókép: Abdulláh Szahil

Egy nap alatt három város lett a táliboké

Egy nap alatt három regionális központot – köztük a hatodik legnagyobb várost, Kunduzt – vették be a tálibok Afganisztánban. Közben több ezer család menekül a harcok és a rettegett új rezsim elől.

Május óta 244 ezerre duzzadt az IDP-k, az angol rövidítéssel jelölt belső menekültek száma Afganisztánban – közölte az ENSZ humanitárius ügynöksége.

Miközben végéhez közeledik a nyugati vezetésű koalíciós erők kivonása az országból,

a tálibok előrenyomulása tömegeket kényszerít arra, hogy útnak induljanak.

Az IDP-k száma a tavalyi hasonló időszakhoz képest háromszorosára ugrott – közölte az ENSZ -ügynökség. A legtöbben az ország északkeleti–keleti tartományaiból menekülnek, és híján vannak az élelmiszernek és az orvosi ellátásnak. Először vidéki otthonaikból indultak el a tartományi fővárosok felé, de a tálibok most már ezeket is fenyegetik, sőt, fokozatosan elfoglalják.

Az utóbbi napokban öt várost vettek be, csak vasárnap hármat, köztük a hatodik legnagyobb afgán várost, Kunduzt.

Offenzívájuk során heves harcokat vívnak a kormányerőkkel Helmand, Kandahár, Herat és Badahsztán tartományokban.

Mostanra megfeneklettek a felek között Katarban indult béketárgyalások. A tálibok azt állították, hogy békés megoldást akarnak, majd közölték: nincs megállapodás az afgán kormánnyal a tűzszünetről és nem akarnak újabb amerikai beavatkozást az országban. „Világos a válaszunk. Békés megoldást akarunk, de ha katonai offenzívával válaszolnak, akkor arra reagálunk” – fogalmazott Szuhail Sahín, a tálibok egyik szóvivője.

Joe Biden amerikai elnök közben megerősítette, hogy a hónap végén véget ér az amerikai erők 20 éves missziója az országban, miközben a NATO már kivonult.

A tálib offenzíva az elmúlt hetekben pörgött fel és a fundamentalisták – akiket az amerikai vezetésű erők és szövetségeseik 2001-ben, a szeptember 11-i terrortámadások után szorítottak ki a hatalomból –, most azzal fenyegetnek, hogy visszaállítják a 20 évvel ezelőtti állapotokat.

Kunduz elfoglalása különösen nagy siker a táliboknak: a 270 ezres város az ásványkincsekben gazdag északi régiókba vezető úton fekszik. Egyben itt futnak át a Tádzsikisztánba vezető utak is – a közép-ázsiai állam határán át csempésznek ópiumot és heroint a régióba.

Kunduz ellenőrzése tehát egyben a drogcsempész-útvonal ellenőrzését is jelenti

– írta a BBC.

A menekültek közben a kormánykézen lévő Kabulba tartanak. Egy gyerekeivel útra kelt nő elmondta: háromszor kellett autót váltaniuk, miközben egyre nehezebb olyan vezetőket találniuk, akik elvinnék őket – mivel a tálibok ellenőrzik az utakat – és a sofőrök már háromszor több pénzt kérnek. Sokan megjegyzik,

már nincs hová visszamenniük, mert a tálibok lőállásnak használják a polgári otthonokat,

magukra vonva a kormányerők tüzét és sok otthon így már megsemmisült.

Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Különös történések a magántőkealapoknál: 281 milliárd forintot kezelhettek hűtlenül, feljelentést tett a Transparency

Különös történések a magántőkealapoknál: 281 milliárd forintot kezelhettek hűtlenül, feljelentést tett a Transparency

Számos vakfoltot feltárt a Transparency International (TI) Magyarország elemzése a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumainak vizsgálata során. A program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban. Ebből a TI Magyarország öt magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait vizsgálta meg. A háttéranyagok a titkolt társbefektetők kilétét is felfedik. Az eredmény: rendszerszintű hiányosságok a kockázatkezelésben, kétes megalapozottságú piaci tesztek, fel nem tárt összeférhetetlenségek – és 281 milliárd forintnyi állami forrás, amelynek sorsa évekig nyomon követhetetlen marad. Az ügyben a TI Magyarország feljelentést tesz és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez – közölte a szervezet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×