Ebrahím Raíszit, az Iránt uraló papi vezetéshez lojális, keményvonalasnak tartott bírót választották meg az iszlám köztársaság új elnökévé, akinek azonban nincs még komoly tapasztalata a nagypolitikában. Viszont biztató jelként fogható fel, hogy a nukleáris fegyverkezés kérdésében – a korábbi nyilatkozatai alapján – a tárgyalások mellett foglal állást, jóllehet csak igen óvatosan – mondta az új iráni vezetőről N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az InfoRádióban.

Az viszont, hogy az új elnök milyen régiós politikát kíván majd folytatni, nem igazán tudható, hiszen az elnökválasztási kampányban a fő kérdés az ország gazdasági helyzete, illetve a lakosság életszínvonalának a javítása volt.

A Közel-Kelet szakértő szerint az egyes elemzők által egyszerűen csak a „teheráni hóhérként” emlegetett

Raíszi Irán legfőbb vezetőjének, Ali Hámeneinek a védence, és jó eséllyel az ajatollah utóda is lehet,

következésképp ez a választás egyfajta próba is volt. N. Rózsa Erzsébet szerint azonban nem elhanyagolható, hogy bár Raíszi a leadott szavazatok 62 százalékát szerezte meg, az Iráni Iszlám Köztársaság 42 éves történetében először fordult elő, hogy a választásra jogosultak kevesebb mint fele voksolt, miután a lakosság nagyban csalódott, hogy egy elnöknek mekkora is a valóságos mozgástere. A korábbi elnök, „Hasszán Rohani a teljes hitelességét erre az alkura tette föl, és kudarcot vallott” – magyarázta a közszolgálati egyetem tanára.

Összesen 592-en jelentkeztek elnökjelöltnek, mert Iránban bizonyos korhatár fölött bárki pályázhat elnöknek, a jelölteket az alkotmány értelmében az Őrök Tanácsa szűr meg különféle szempontok szerint. Idén viszont

„túl jól sikerült a szűrés”,

és az 592 jelöltből csak heten maradtak állva, közülük ketten voltak, akik nem a kifejezetten a konzervatív körökhöz köthetők. A rezsim egyik legelkötelezettebb hívét és részesét, aki egy kicsit a centralista irányba mozdult el az utóbbi években, szintén kiszűrték. Ráadásul a megmaradt hét jelölt közül négyen az utolsó pillanatban visszaléptek Raíszi javára, így végül három jelölt maradt a választásra, és győzött a papírforma. Vagyis az irányi választók azt látták, hogy „olyan nagyon nincs kérdés.”

Az izraeli kormányfő szerint az iráni választás eredménye „az utolsó figyelmeztetés lehet”, de N. Rózsa Erzsébet emlékeztetett: Izrael már sok éve Iránban látja a legfőbb fenyegetést, ami elsősorban a kettővel korábbi elnök, Mahmud Ahmadinezsád „heves kirohanásaihoz” köthető. A hivatalából nemrégiben távozó Benjamin Netanjahu politikájának is egy sarkalatos pontjává vált, hogy Irán halálos fenyegetést jelent Izraelre. „Fenyegetést mindenképp jelentenek, de hogy halálos fenyegetést, ezt azért a katonai és titkosszolgálati vezetők jó része cáfolta” – mondta N. Rózsa Erzsébet, és úgy véli, ki kell majd várni egyrészt, hogy Raíszi hivatalba lépjen, másrészt, hogy mi lesz a nemzetközi visszhang, hiszen

az új elnök múltjában vannak olyan foltok, amelyek nem törölhetők ki,

köztük rengeteg politikai fogoly kivégzése 1988-ban.

„Meglátjuk, hogy a világ ehhez hogyan fog viszonyulni, de az elemzők nagy része azt mondja, hogy akár így, akár úgy, Iránnal muszáj szóba állni, és valamiféle nyugvópontra jutni a vitákban" – magyarázzat N. Rózsa Erzsébet.