eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Joe Biden amerikai elnök köszönti egymást a Genfi-tó partján található La Grange-villában rendezett csúcstalálkozójuk előtt 2021. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Szakértő a Biden–Putyin-csúcs után: "ez messze van a hidegháborútól"

Ugrósdy Márton szerint legfeljebb a szavak szintjén emlékeztethet a mostani, látszólag igen mérges viszony a hajdani időkre, miközben egyetértési pontok is vannak a két szuperhatalom között.

Biden–Putyin-csúcs volt szerdán Genfben; "alapvetően az már siker, hogy az amerikai és az orosz elnök találkozott egymással" - mondta az InfoRádiónak Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

"A várakozásoknak megfelelően nem volt igazán baráti a hangulat, de nem is ez volt a lényeg, hanem hogy a két vezető személyesen egyeztessen alapvető kérdésekről" - fogalmazott.

A szakértő szerint az egyik legfontosabb sarokpont az volt, hogy a nagykövetek ismét elfoglalhatják az állomáshelyüket, és biztató egyetértési pontok is akadtak, ilyen volt az atomfegyverek szabályozásának kérdése, és munkacsoportok állnak fel például kiberbiztonsági kérdésben és a szankciók ügyében is.

"Lehet, hogy valamiféle párbeszéd beindul, de persze van egy olyan mondás is, hogy ha valaki egy ügyet szeretne elsüllyeszteni, akkor alapítson rá bizottságot. Érdemes megvárni az eredményeket" - érzékeltette Ugrósdy Márton.

Külön rámutatott arra, hogy az amerikai demokratáknak hosszabb ideje tartó - vélt vagy valós - sérelmük, hogy 2016-ban az oroszok "csalták el" Donald Trump javára az amerikai elnökválasztást, de erről nem lesz már bizonyosság, mégis most tárgya volt a tárgyalásoknak egy bideni figyelmeztetés formájában; ha még egyszer ilyet csinál Moszkva, annak "komoly következménye lehet". Azért az is látszik, hogy az ilyen típusú beavatkozásokat nehéz bizonyos szereplők tevékenységeként azonosítani, és a kiberbiztonsági munkacsoport találkozóin nem feltétlenül lesz előrelépés ebben a kérdésben - tette hozzá.

Joe Biden előhozakodott az emberi jogi aggályokkal is, de ezek Ugrósdy Márton szerint "leperegtek" Vlagyimir Putyinról.

"Nem gondolom, hogy az orosz kormány alapvetően átgondolná az emberi jogi hozzáállását, de ez egy kötelező kör volt Bidentől."

Arra a felvetésre, hogy az orosz elnök a BLM-mozgalommal még "kontrázott" is a megbeszélésen, az elemző azt mondta: mindkét országban vannak problémák, könnyű megtalálni, hogy a másik helyen mi nem stimmel.

"Attól még messze vagyunk, hogy konstruktív beszélgetés történjen"

– emelte ki.

A szakértő azokra az értékelésekre, melyek szerint ez a helyzet most hidegháborús, két megjegyezéssel válaszolt:

  • nincs olyan típusú ideológiai szembenállás a két ország között
  • Oroszországnak nem igazán van pénze arra, hogy egy valódi konfliktust felvállaljon az Egyesült Államokkal, "a két ország közötti dinamika nagyon különböző ahhoz képest, ami a hidegháború idején volt", a konfliktus mélye elsősorban kommunikációs.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×