Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Joe Biden amerikai elnök köszönti egymást a Genfi-tó partján található La Grange-villában rendezett csúcstalálkozójuk előtt 2021. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Szakértő a Biden–Putyin-csúcs után: "ez messze van a hidegháborútól"

Ugrósdy Márton szerint legfeljebb a szavak szintjén emlékeztethet a mostani, látszólag igen mérges viszony a hajdani időkre, miközben egyetértési pontok is vannak a két szuperhatalom között.

Biden–Putyin-csúcs volt szerdán Genfben; "alapvetően az már siker, hogy az amerikai és az orosz elnök találkozott egymással" - mondta az InfoRádiónak Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

"A várakozásoknak megfelelően nem volt igazán baráti a hangulat, de nem is ez volt a lényeg, hanem hogy a két vezető személyesen egyeztessen alapvető kérdésekről" - fogalmazott.

A szakértő szerint az egyik legfontosabb sarokpont az volt, hogy a nagykövetek ismét elfoglalhatják az állomáshelyüket, és biztató egyetértési pontok is akadtak, ilyen volt az atomfegyverek szabályozásának kérdése, és munkacsoportok állnak fel például kiberbiztonsági kérdésben és a szankciók ügyében is.

"Lehet, hogy valamiféle párbeszéd beindul, de persze van egy olyan mondás is, hogy ha valaki egy ügyet szeretne elsüllyeszteni, akkor alapítson rá bizottságot. Érdemes megvárni az eredményeket" - érzékeltette Ugrósdy Márton.

Külön rámutatott arra, hogy az amerikai demokratáknak hosszabb ideje tartó - vélt vagy valós - sérelmük, hogy 2016-ban az oroszok "csalták el" Donald Trump javára az amerikai elnökválasztást, de erről nem lesz már bizonyosság, mégis most tárgya volt a tárgyalásoknak egy bideni figyelmeztetés formájában; ha még egyszer ilyet csinál Moszkva, annak "komoly következménye lehet". Azért az is látszik, hogy az ilyen típusú beavatkozásokat nehéz bizonyos szereplők tevékenységeként azonosítani, és a kiberbiztonsági munkacsoport találkozóin nem feltétlenül lesz előrelépés ebben a kérdésben - tette hozzá.

Joe Biden előhozakodott az emberi jogi aggályokkal is, de ezek Ugrósdy Márton szerint "leperegtek" Vlagyimir Putyinról.

"Nem gondolom, hogy az orosz kormány alapvetően átgondolná az emberi jogi hozzáállását, de ez egy kötelező kör volt Bidentől."

Arra a felvetésre, hogy az orosz elnök a BLM-mozgalommal még "kontrázott" is a megbeszélésen, az elemző azt mondta: mindkét országban vannak problémák, könnyű megtalálni, hogy a másik helyen mi nem stimmel.

"Attól még messze vagyunk, hogy konstruktív beszélgetés történjen"

– emelte ki.

A szakértő azokra az értékelésekre, melyek szerint ez a helyzet most hidegháborús, két megjegyezéssel válaszolt:

  • nincs olyan típusú ideológiai szembenállás a két ország között
  • Oroszországnak nem igazán van pénze arra, hogy egy valódi konfliktust felvállaljon az Egyesült Államokkal, "a két ország közötti dinamika nagyon különböző ahhoz képest, ami a hidegháború idején volt", a konfliktus mélye elsősorban kommunikációs.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×