Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
328.03
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Joe Biden amerikai elnök köszönti egymást a Genfi-tó partján található La Grange-villában rendezett csúcstalálkozójuk előtt 2021. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Szakértő a Biden–Putyin-csúcs után: "ez messze van a hidegháborútól"

Ugrósdy Márton szerint legfeljebb a szavak szintjén emlékeztethet a mostani, látszólag igen mérges viszony a hajdani időkre, miközben egyetértési pontok is vannak a két szuperhatalom között.

Biden–Putyin-csúcs volt szerdán Genfben; "alapvetően az már siker, hogy az amerikai és az orosz elnök találkozott egymással" - mondta az InfoRádiónak Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

"A várakozásoknak megfelelően nem volt igazán baráti a hangulat, de nem is ez volt a lényeg, hanem hogy a két vezető személyesen egyeztessen alapvető kérdésekről" - fogalmazott.

A szakértő szerint az egyik legfontosabb sarokpont az volt, hogy a nagykövetek ismét elfoglalhatják az állomáshelyüket, és biztató egyetértési pontok is akadtak, ilyen volt az atomfegyverek szabályozásának kérdése, és munkacsoportok állnak fel például kiberbiztonsági kérdésben és a szankciók ügyében is.

"Lehet, hogy valamiféle párbeszéd beindul, de persze van egy olyan mondás is, hogy ha valaki egy ügyet szeretne elsüllyeszteni, akkor alapítson rá bizottságot. Érdemes megvárni az eredményeket" - érzékeltette Ugrósdy Márton.

Külön rámutatott arra, hogy az amerikai demokratáknak hosszabb ideje tartó - vélt vagy valós - sérelmük, hogy 2016-ban az oroszok "csalták el" Donald Trump javára az amerikai elnökválasztást, de erről nem lesz már bizonyosság, mégis most tárgya volt a tárgyalásoknak egy bideni figyelmeztetés formájában; ha még egyszer ilyet csinál Moszkva, annak "komoly következménye lehet". Azért az is látszik, hogy az ilyen típusú beavatkozásokat nehéz bizonyos szereplők tevékenységeként azonosítani, és a kiberbiztonsági munkacsoport találkozóin nem feltétlenül lesz előrelépés ebben a kérdésben - tette hozzá.

Joe Biden előhozakodott az emberi jogi aggályokkal is, de ezek Ugrósdy Márton szerint "leperegtek" Vlagyimir Putyinról.

"Nem gondolom, hogy az orosz kormány alapvetően átgondolná az emberi jogi hozzáállását, de ez egy kötelező kör volt Bidentől."

Arra a felvetésre, hogy az orosz elnök a BLM-mozgalommal még "kontrázott" is a megbeszélésen, az elemző azt mondta: mindkét országban vannak problémák, könnyű megtalálni, hogy a másik helyen mi nem stimmel.

"Attól még messze vagyunk, hogy konstruktív beszélgetés történjen"

– emelte ki.

A szakértő azokra az értékelésekre, melyek szerint ez a helyzet most hidegháborús, két megjegyezéssel válaszolt:

  • nincs olyan típusú ideológiai szembenállás a két ország között
  • Oroszországnak nem igazán van pénze arra, hogy egy valódi konfliktust felvállaljon az Egyesült Államokkal, "a két ország közötti dinamika nagyon különböző ahhoz képest, ami a hidegháború idején volt", a konfliktus mélye elsősorban kommunikációs.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×