eur:
395.6
usd:
364.83
bux:
65576.18
2024. március 19. kedd Bánk, József
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat

Egeresi Zoltán: Törökország újraszabná nagyhatalmi kapcsolatait

A gazdasági kilábalás érdekében melegítette fel gófagyos kapcsolatát Törökország az Európai Unióval, de közben Recep Tayyip Erdogan elnök Joe Biden telefonhvíására is vár, hogy kiderüljön, mi az új amerikai adminisztráció terve a térségben – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

EU–Törökország csúcstalálkozót tartottak április elején, a kapcsolatok felfrissítése mindkét fél érdeke – emlékeztetett Egeresi Zoltán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa felidézte, hogy az Európai Unió erős jelzést küldött Törökországnak, hogy számol vele mint egyfajta partnerrel, ha hajlandó az utóbbi hónapok, az utóbbi évek vitáit kezelni, a különböző európai uniós tagállamoknak a területi szuverenitását nem kérdőjelezi meg, illetve hajlandó kooperálni elsősorban a menekültügyi kérdésben. Ebben az esetben az Európai Unió hajlandó akár újratárgyalni és bővíteni, mélyíteni a jelenleg hatályban lévő vámuniót, illetve más eszközökkel is próbál javítani majd a Törökország és EU közötti együttműködést. Ellenben, ha nem kooperál Törökország, akkor további kritikákra, illetve akár válaszlépésekre is számolhat.

"Ez egy nagyon régóta változó, elhidegülő viszony – mondta a Törökország-kutató. – A 2000-es évek legelején, amikor Recep Tayyip Erdogan hatalomra került, akkor nagy erőkkel beleállt abba, hogy az európai uniós tagságot elnyerje Törökország. Ez összpárti konszenzust is jelentett. A török lakosság jelentős része is ezt akarta, és 2005-ben elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, de a lendületük nagyon gyorsan megakadt, mert nem sikerült rendezni a ciprusi újraegyesítés kérdését. Ciprus 2006-tól elkezdte befagyasztani a vonatkozó csatlakozási tárgyalási fejezeteket, és nagyjából a fele mind a mai napig be is van fagyasztva. Az Európai Uniónak a támogatottsága is csökkent Törökországban, a megítélése is változott, egyfajta csatlakozási fáradtság lett úrrá a lakosságon."

A viszony megromlott, a menekültügyi válság 2016 márciusában azonban kényszerű kooperációt hozott létre az Európai Unió és Törökország között, ez nagyon fontos lépés volt, de a kapcsolatba ez sem tudott új lendületet vinni, sőt, az utóbbi években romlott a viszony a szakértő szerint. "Alapvetően

az, hogy Törökország ehhez a klubhoz csatlakozzon, most már nincsen napirenden,

noha hivatalosan zajlanak a csatlakozási tárgyalások" – tette hozzá.

Ugyanakkor Törökországnak is szüksége lenne az EU-ra, elsősorban mert a török gazdaság válságban van, a turizmus hatalmas veszteséget szenvedett el, de Egeresi Zoltán szerint rengeteg területen vannak problémáik, ráadásul Törökországot a pandémia nem egy nagyon prosperáló időszakban érte el, elvileg 2020-ban kezdett volna talpra állni a gazdasága. "Ezt a helyzetet próbálná a török államfő részben azzal kezelni, hogy a külpolitikára, a külpolitikai diskurzusra, diplomáciai manőverekre igyekszik nagyobb hangsúlyt tenni, és ebben a kapcsolatok újraindítása az Európai Unióval mindenféleképpen nagy eredmény lenne" – mondta.

Ha a vámuniót sikerül újratárgyalni és mélyíteni, az egyfajta gazdasági fröccsöt jelenthetne Törökországnak a következő években, és ez egy "aduász" az Európai Unió kezében. Ez egy nagyon hosszú folyamat lesz, de a törökök szeretnék elérni. A vízumliberalizáció is egy nagyon fontos kérés volt a törökök részéről, de ez egyelőre nincs uniós napirenden.

A német ütőkártya

Európában, különösen Németországban sok millió török él és dolgozik, ez egy fontos kérdés, mert így például a német belpolitikába Erdogan bele tud szólni, más kérdés, hogy a legfiatalabb generációban már sokan vannak, akik különösebben nem is foglalkoznak a török ügyekkel.

Németország egyfajta modus vivendit követ Törökországgal, pragmatikus együttműködés folyik, de Egeresi Zoltán szerint fontos kiemelni, hogy Németország az utóbbi években, főleg a puccs után egyfajta menedékként is szolgál Erdogan kritikusainak. "Németországban jellemzően a kormánypárt kapja a legtöbb szavazatot, ugyanakkor például a kurd párt is nagyon erős, ami egyfajta problémát és kritikát jelent. Erdogan egy permanens választási kampányban él. Két év múlva lesz a török államfői és parlamenti választás, viszont a rossz gazdasági helyzetben nem nagyon engedheti meg, hogy a támogatói bázisa erodálódjon, illetve az ellenzék összefogjon" – mondta a kutató.

A török identitású emberek Németországban folyamatosan asszimilálódnak, a szakértő szerint nő a vegyes házasságoknak az aránya, és a többségi társadalom felé megy el az új gyerekek identitása. "Alapvetően a törökség városi kultúrában él, ezért nekik rengeteg lehetőségük van arra, hogy a németekkel találkozzanak és a német kultúrát, a német nyelvet megtalálják, és ahogy megyünk előre az időben, egyre inkább javulni fog a német nyelven beszélőknek az aránya. Ugyanakkor az a török állami narratíva, hogy itt már veszítjük el az embereinket, már nem ismerik a Koránt, nem beszélik a török nyelvet, ami persze erős túlzás, de a saját kutatásaik szerint nem állnak olyan jól" – mondta.

Erdogan, de a korábbi török politika is azt mondta az állampolgárainak, hogy ha úgy döntenek, hogy Németországban maradnak, annak érdekében, hogy befolyásolhassák a befogadó állam politikáját, ahhoz integrálódniuk kell. Az sem baj, ha megtanulják a nyelvet, lehetőség szerint vegyék föl az állampolgárságot, hiszen akkor tudnak szavazni, és képviselőket juttatni a törvényhozásba.

"Mi innen Ankarából tudunk segíteni, tudunk lobbizni, de az nyilván nem olyan erős, minthogyha vannak nektek saját politikai szervezeteitek és képviselőitek a Bundestagban.

Erdogan az asszimilációra nemet, az integrációra igent mond"

– emelte ki Egeresi Zoltán, és hozzátette, a török kormány az utóbbi évtizedekben elkezdte egyfajta kártyaként is használni a külhoni törököket.

Biden hívására várva

A török–amerikai viszonyról úgy fogalmazott, Törökország alapvetően azt szeretné, hogy rendeződjenek a problémák és részben biankó csekket kapjon a Földközi-tengeri vagy közel-keleti hatalmi ténykedéseihez.

"Donald Trump alapvetően megértéssel volt Erdogan irányában, ezzel szemben Joe Bidentől pont az ellenkezője várható. Erdogan nagyon szeretne már vele beszélni telefonon, viszont a telefonhívás mind a mai napig nem érkezett meg" – mondta a Törökország-szakértő, és hozzátette, azt lehet látni, hogy az új amerikai adminisztrációnak nem a Közel-Kelet lesz a fő célkitűzése.

Törökország szeretné, ha elkerülhetné a különböző szankciókat, visszavennék az F35-ös vadászgép-fejlesztési programba, de az Egyesült Államok kategorikusan azt mondta, hogy amíg orosz fegyverük van, addig nem. További problémát jelent, hogy mi lesz, ha az Egyesült Államok újra elkezdi támogatni a szíriai kurdokat. A szakértő szerint ez most nem fenyeget, de a törökökben állandó a félelem attól, hogy az országot kívülről meggyengítsék, megosszák. Ezért volt fontos lépés, amikor Donald Trump úgy döntött, hogy hátrább vonta az amerikai csapatokat Szíriában. Most ezt nem szeretnék újraélni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×