Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A magyar nemzetiség látható beikszelve egy népszámlálási adatlapon a szlovákiai népszámlálás során Perse községben, Szlovákiában.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Magyar lesz-e a magyar? Ez a tét a szlovákiai népszámláláskor

Hétfőn kezdődött a szlovákiai népszámlálás, ami a felvidéki magyarság jövője szempontjából döntő fontosságú – mondta az InfoRádiónak a Rákóczi Szövetség elnöke.

A Rákóczi Szövetség arra kéri a szlovák állampolgárságú, azonban magyar gyökerű embereket, hogy vallják meg: magyarok. Számuk ugyanis nagyban meghatározza majd az ott élő közösség következő tíz évét is – hívta fel a figyelmet Csáky Csongor. Beleértve az egyes települések, régiók nemzetiségi-, illetve magyarsághoz kapcsolódó jogait. Másrészt a támogatási politika és a kulturális lehetőségek is szorosan függnek attól, hogy mennyien vannak – tette hozzá.

Pozsony és Nagykapos között jelenleg 483 olyan település van, ahol a magyarság legalább 20 százalékos arányban él. A felvidéki magyarság ügyéért elkötelezett Rákóczi Szövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy a számuk nem fog majd csökkenni az őszi népszámlálást követően sem, ehhez azonban komoly összefogás szükségeltetik.

„És arra is szükség van, hogy

mindenki, akinek magyar gyökerei vannak, aki magyar iskolába járt, akinek a szülei–nagyszülei magyarok voltak, ne féljenek, és ne felejtsék megvallani azt, hogy ők magyarok”

– nyomatékosította Csáky Csongor.

A szervezet vezetője arra is emlékeztetett, hogy 1991 óta a tíz évenkénti népszámlálási adatokból világosan kitűnik, hogy jelentős, több tízezres fogyatkozás következett be annak tekintetében, hogy hányan vallották meg a magyar nemzetiségüket. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartják az emberek bátorítását, felhívva a figyelmet arra, hogy egy olyan egyéni döntésről van szó, amely az egész közösség hétköznapjaira és jövőjére lesz hatással.

Mint ismert, a 2011-es népszámlás alkalmával az állampolgárok nemcsak azt választhatták ki, hogy milyen nemzetiségűek, hanem, hogy mi az anyanyelvük. Már akkor látható volt, hogy

többen vallották magukat magyar anyanyelvűnek, mint magyar nemzetiségűnek.

És bár az idei felméréskor lehetőség lesz egy második nemzetiséget is megjelölni – vagyis valaki vallhatja magát egyszerre magyarnak és szlováknak –, a Rákóczi Szövetség arra kéri az érintetteket, alapvetően magyar nemzetiségűnek vallják magukat.

A második nemzetiség megjelölése – reményeik szerint – elsősorban olyanok esetében merül majd föl, akik nagyvárosokban, szlovák környezetben élnek, akár már generációkkal korábban átestek egy nyelvváltáson, vagy adott esetben vegyes családban élnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×