Hiába folyt vita a szlovák és a szlovákiai magyar sajtóban is arról, hogy a nemzetiségek szempontjából jó-e vagy sem, ha két nemzetiséget is megadhatnak a népszámláláskor, végül marad az eredeti változat, amely szerint az első mellett egy másik nemzetiséget is be lehet írni.

„A tárcaközi egyeztetés során felmerült összes érv mérlegelése után úgy döntöttem, hogy megszüntetem a törvény-előkészítési eljárást” – közölte Alexander Ballek, a Szlovák Statisztikai Hivatal elnöke.

Hozzátette, hogy az adatok interpretálása nem tartozik a statisztikai hivatal hatáskörébe, mert a hivatal csak összegyűjti és feldolgozza az adatokat.

„A tárcaközi egyeztetés megmutatta, hogy a nemzetiségek számlálásának jelenlegi koncepcióját nem lehet a népszámlálás időpontja előtt ilyen rövid idővel megváltoztatni, ezért érvényben marad a két kérdés” – egészítette ki Jasmina Stauder, a statisztikai hivatal szóvivője.

A lakosság elektronikus összeírása február 15-én kezdődik Szlovákiában, és március végéig tart.

Nem sokkal korábban olyan vélemények láttak napvilágot a sajtóban, hogy a nemzetiséget firtató két kérdés káros lehet a nemzeti kisebbséghez tartozók összlétszámának megállapításakor. Ezen a véleményen volt Gyimesi György, Igor Matovič kormányfő pártjának, az OĽaNO-nak magyar nemzetiségű parlamenti képviselője, aki szerint

egy második nemzetiség feltüntetése a kisebbségekhez tartozók asszimilációját erősíti.

Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos ezzel ellentétben üdvözölte a statisztikai hivatal döntését. Szerinte győzött a szakmaiság a politika felett.

„Meggyőződésem, hogy a két kérdés elősegítheti a nemzeti kisebbségek hatékonyabb jogérvényesítését, és segít

pontosabb képet alkotni a lakosság nemzetiségi összetételéről”

– reagált Bukovszky.

Sólymos László, a parlamenten kívüli Híd párt elnöke úgy értékeli a hivatal döntését, mint a józan ész győzelmét a populizmus felett. Ez utóbbi Sólymos szerint nagyon veszélyes is lehet.

„Egyes politikusok kijelentései a tiszta nemzetiségről veszélyesek és nem valók a XXI. századba. Örülök, hogy a statisztikai hivatal nem engedett a nyomásnak” – tette hozzá Sólymos.

A szintén parlamenten kívüli Összefogásnak eltérő a véleménye. Mózes Szabolcs pártelnök szerint a statisztikai hivatal éppen hogy engedett a koalíciós pártok által kifejtett politikai nyomásnak, és nem vette figyelembe a magyar és a ruszin közösség véleményét.

„A második nemzetiség értelmezésével kapcsolatban még mindig nagy a bizonytalanság, ezért mindenkinek, aki magyarként tekint magára, és nem érzi fontosnak megjelölni a második identitást, azt javasoljuk, hogy

csak az első, nemzetiségre vonatkozó kérdésre válaszoljon,

a másodikat hagyja figyelmen kívül” – fűzte hozzá Mózes Szabolcs.

Hasonló gondolatot fogalmazott meg az MKP is. A párt által kiadott sajtóközleményben a szlovákiai magyarokat arra buzdítják, hogy a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél jelöljék be a magyart, a másodikat pedig hagyják figyelmen kívül. „A második kérdésnél a magyart egyfajta kötödésként értelmezve azon személyek jelöljék be, akik nyelvileg, kulturálisan, regionálisan, történelmi és családi gyökereiket tekintve kötődnek a magyar nyelvhez, a magyar közösséghez” – áll az MKP közleményében.