eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Zárva tartó üzletek a francia főváros Montmarte negyedében 2020. november 5-én, a koronavírus-járvány második hullámának erősödése miatt elrendelt korlátozások idején. Franciaországban 38 674-ra emelkedett a Covid-19 fertőzésben elhunytak száma. A háttérben a Sacre-Coeur-székesegyház.
Nyitókép: Zárva tartó üzletek a francia főváros Montmarte negyedében 2020. november 5-én. A háttérben a Sacre-Coeur-székesegyház.

Franciaország bekeményít a szuperfertőző vírusmutáns miatt

Franciaország egész területén szombattól délután 6 órakor fog kezdődni az éjszakai kijárási tilalom.

A szigorúbb korlátozások "legalább két hétig" lesznek érvényben, és a határellenőrzést is megerősíti a kormány a koronavírus korábbinál sokkal fertőzőbb változata terjedésének megfékezésére – jelentette be Jean Castex francia miniszterelnök.

"A közfeladatokhoz kapcsolódó kivételeket leszámítva minden helynek, üzletnek és embereket fogadó szolgáltató helyeknek 18 órakor be kell zárnia" – mondta a kormányfő a járványhelyzetről tartott heti sajtótájékoztatóján csütörtökön.

A meghosszabbított kijárási tilalom az ország tíz keleti megyéjében már január elején, további tízben, a délkeleti országrészben pedig ezen a héten lépett életbe, jelenleg az ország területének a 25 százalékát érinti. Az ország többi részén mostanig 8 órakor kezdődött a kijárási tilalom.

"A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy ez az intézkedés egészségügyileg hatékony: abban a 15 megyében,

ahol a kijárási tilalom január 2. óta 18 órakor kezdődik, az új esetek növekedése kétszer, sőt van ahol, háromszor kisebb, mint más megyékben"

– hangsúlyozta a kormányfő.

Jean Castex jelezte, hogy a "szomszédos országokhoz képest a helyzet Franciaországban ellenőrzés alatt áll, de törékeny, és a vírus továbbra is aktívan terjed". A napi esetszám egy magas platón, átlagosan 16 ezer körül van.

A koronavírusnak korábbinál sokkal fertőzőbb brit és dél-afrikai változatai terjedésének megfékezésére, illetve azért, hogy a jelenleg a fertőzések egy százalékát adó fertőzőbb variánsok ne váljanak a "domináns törzzsé", a kormány a határok ellenőrzésének szigorításáról is döntött.

Az Európai Unión kívüli országokból érkezők csak negatív PCR-teszt bemutatásával utazhatnak be ezentúl Franciaországba, ahol egyhetes karanténba kell vonulniuk, majd annak a végén egy második PCR-teszten is át kell esniük.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a jelenlegi járványhelyzet nem indokol újabb általános karantént, de amennyiben "jelentősen romlik a járványhelyzet" a kormány "haladéktalanul" teljes lezárást fog elrendelni.

Jean Castex arra is kitért, hogy a kormány "mindenképpen nyitva tartja az iskolákat, mert ez alapvető cél". Az elsőéves egyetemisták számára január 25-től kiscsoportban újraindulnak személyes részvétel mellett a szemináriumok.

Hétfőtől az oltást kortól függetlenül minden veszélyeztetett emberre kiterjeszti a kormány, ennek érdekében hétszáz új oltópont nyílik meg. Eddig csak a 75 éven felettiek és az 50 évesnél idősebb egészségügyi és szociális dolgozók jelentkezhettek oltásra.

Eddig mintegy 250 ezren vették fel a koronavírus elleni oltást.

A napi esetszám egy hete lassú ütemben emelkedik, az elmúlt napokban 18-20 ezer között mozgott, az elmúlt 24 órában 21 228 új estet jelentettek. A kórházban ápoltak száma továbbra is 25 ezer, közülük 2700-an vannak intenzív osztályon, ami azt jelenti, hogy az intenzív ágyak mintegy felét foglalják el a koronavírussal fertőzöttek.

A halálos áldozatok száma az elmúlt héten napi 150 és 380 között mozgott, az elmúlt 24 órában 248-an haltak meg, a járvány kezdete óta 69 313-an vesztették életüket.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×