Infostart.hu
eur:
387.93
usd:
334.49
bux:
120921.85
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay.com

Salát Gergely: ha folyamatosan ellenségként kezeljük Kínát, azzá lesz

1,4 milliárd kínai ambícióját nem lehet elnyomni, márpedig a külvilág tette naggyá Kínát - fogalmazott a Föld legnagyobb országával kapcsolatos "párttagbotrányocska" kapcsán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető Kína-szakértője.

1,9 millió kínai kommunista párttag nevét, párton belül elfoglalt helyét, munkahelyét és egyéb adatait tartalmazza egy most kiszivárgott lista, amely egy ausztrál hírlap birtokába került.

A listán szereplő személyek amerikai, brit és ausztrál nagykövetségeknél, illetve nemzetközi nagyvállalatoknál dolgoztak, ahol egyes vélekedések szerint akár kémkedhettek is a kínai állampárt számára.

"Hogy milyen lista ez, és ki szivárogtatta ki, a dolog természetéből adódóan nem tudhatjuk, nagyon úgy tűnik, hogy

valaki megszerzett egy párttaglistát, és megpróbálja valamiféle szenzációként eladni,

mondván, mindenféle vállalatoknál olyan emberek dolgoznak, akik a Kínai Kommunista Párt tagjai. Ez nyilván jól illeszkedik abba az általános képbe, amit bizonyos erők próbálnak terjeszteni, hogy a kínaiak nyomulnak, és el akarják foglalni a világot, a Kínai Kommunista Párt mindenhol jelen van" - értékelte a helyzetet az InfoRádióban Salát Gergely Kína-szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője.

Vagyis hogy a listában nincs semmi "pláne", mivel az, hogy valaki párttag, menő dolognak számít Kínában, aki karriert szeretne, belép,

a párttagság "nem egy szuperérzékeny adat",

akik kínai párttagokat foglalkoztatnak, Salát Gergely szerint egészen biztosak lehettek ebben.

Hogy ezen személyek részéről történhetett-e kémkedés, arról úgy véli, érthetetlen ilyen összefüggéseket gyártani, hogy valaki párttag és kém.

"Aki tudja, hogyan működnek a titkosszolgálatok, azt is tudják, Kínában nem kell ahhoz párttagnak lenni, hogy hogy valaki kém legyen, és nem minden párttag kém. A kettő között nincs kapcsolat. Természetesen mindig nemzetbiztonsági kockázat, hogy egy adott ország követségén kik dolgoznak, de erre van a követségeken biztonsági szolgálat, hogy ezt a kockázatot kiszűrjék" - ecsetelte.

Hogy a szóban forgó híradás és aközött van-e összefüggés, hogy az Egyesült Államok szigorította a vízumkiadást a Kínai Kommunista Párt tagjai és azok családtagjai számára, arról azt mondta, "inkább

az egész Kínai-ellenes hadjárathoz van köze, minden héten megjelenik valami botrányocska".

A propaganda élén az amerikai politikai és gazdasági elitjét látja, illetve mindazokat, akik Kínában versenytársat látnak, de az Salát Gergely szerint is igaz, hogy "Kína elkezdett világpolitikai kihívóként viselkedni".

"De ettől Kína nem fog eltűnni, van ott 1,4 milliárd ember, aki szorgalmas, szeret dolgozni és tenni azért, hogy jobban éljen. 1,4 milliárd ember ambícióját eltüntetni nagyon nehéz. A befektetésekkel, a kereskedelmi transzferrel, a külpiaci vonzásba beleszeretéssel épp a külvilág tette naggyá Kínát. Most már ez a szellem kiszabadult a palackból. Egyértelmű, hogy valamilyen együttélést, modus vivendit kéne kidolgozni a kínaiakkal, mert bár nem feltétlenül ellenségesek a világgal, azzá tehetők, ha folyamatosan ellenségként kezeljük őket" - mondta Salát Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×