Matolcsy György jegybankelnök a járvány második hullámának erőteljes hatásait kommentálva úgy fogalmazott: a mostani az elmúlt 100 év ötödik legnagyobb visszaesését hozza Magyarország számára. „A 2020-as év a magyar gazdaság történetének egyik fekete éveként vonul majd be a történelembe: a magyar gazdaság várhatóan 6-6,5 százalékkal zsugorodik” - mondta az MNB elnöke.

A jegybank elemzői novemberben azt jósolták, hogy K-alakú lehet itthon a kilábalás, vagyis a vártnál hosszabb ideig tarthat, és szektoronként igen eltérően alakulhat.

Míg 2020 év végén a világ szinte valamennyi országa a koronavírus-járvány második hullámával küzdött, addig Kínában az első negyedévi 6,8 százalékos zsugorodás után 2020-ban összességében növekszik a gazdaság, azaz

a kelet-ázsiai országban valóban megvalósul a V-alakú felpattanás

– mondta az InfoRádiónak a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Az pedig, hogy Kína valójában az idén a világ tíz leggyorsabban növekvő országa között lesz, és a fejlettnek számítók között egyértelműen a leggyorsabb, annak elsősorban járványkezelési okai vannak.

Madár István magyarázata szerinte ennek alapvetően az az oka, hogy Kína egészen máshogy állt a járvány kezeléséhez, mint a világ sok országa, köztük Európa és Magyarország is, utóbbiak ugyanis

szinte kizárólag az egészségügyi kapacitásokra tekintettel menedzselik csak a pandémiát.

Eközben az ázsiai ország akár 5 fertőzött miatt is hajlandó hatalmas lezárásokra, és letesztelni például kilencmillió embert egy hétvége alatt. Ami látszólag horribilis költség a koronavírus-járvány pillantnyi állapotához mérten, de így elkerülhetik, hogy később, amikor hasonló intézkedéseknek a bevezetésére sor kerül – akár szélesebb körben is –, nekik ne kelljen lezárniuk az országot – fogalmazott a szakértő. lyen szempontból tehát Kínának nem elsősorban a mérete az előnye, hanem az, hogy meg tud tenni olyan lépéseket, amelyek esetleg nem feltétlen népszerűek.

A Portfolio munkatársa szerint ezért

szót érdemelnének az ázsiai és európai mentalitás közötti különbségek, amelyek a pandémiában bizonyára megkönnyítik a helyzetet egy egyébként nem igazán demokratikus országban.

De Ázsia demokratikus berendezkedésű államaiban is látni hasonló tendenciát, elég csak Dél-Koreára gondolni.

Tehát a nagy különbség az az, hogy föl merik vállalni, még látszólag kis járványügyi probléma mellett is a sok kényelmetlenséggel járó és nagyon sokba kerülő intézkedéseket, amelyekről végül mindig az derül ki, hogy nem is annyira sok kényelmetlenséggel járnak, és nem is olyan drágák ahhoz képest, mintha a járványt csak "elmenedzselgetnék", arra figyelve, hogy az egészségügyi kapacitásokat ne lépjék túl. Utóbbi ugyanis általában végül szintúgy hasonló vagy még szigorúbb fellépésekhez vezet, mint Kínában, csak épp sokkal hosszabb ideig és szélesebb körben – emelte ki Madár István.

Kínában az első negyedév 6,8 százalékos mínusza után a második negyedév 3,2, a harmadik negyedév pedig 4,9 százalékos GDP-növekedést hozott. Bár ez utóbbi szám valamivel elmaradt a várakozásoktól, 2020-ban a koronavírus-járvány sokkja ellenére is növekedhet a kínai gazdaság.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!