Brüsszeli sajtóportálok szerint az egyelőre csak név nélkül nyilatkozó európai néppárti képviselők többnyire gyanakodva fogadták a magyar miniszterelnök hétfőn nyilvánosságra került javaslatát, miszerint az EP néppárti frakciójának eddigi magyar delegációja formálisan a frakción kívül, de azzal kívülről szoros együttműködésben, az EPP-vel egyfajta koalícióban dolgozna tovább.
A Politico szerint akadt olyan szarkasztikus frakcióvélemény, hogy mi sem lehet vonzóbb a magyar néppárti képviselőknek, mint a frakciós kötöttségek és igazodási kényszerek nélkül, lényegesen szabadabb kézzel manőverezni, megőrizve közben a legbefolyásosabb pártcsoporttal való társutasság előnyeit. A portál ennek kapcsán jegyezte meg, hogy az általuk
az ügyben leggyakrabban hallott vélemény éppen ezért inkább provokációt vagy csapdát sejt a magyar kezdeményezés mögött.
A provokációt egyesek abban az értelemben is használják, hogy szerintük miközben a Fidesz tagságát felfüggesztették a néppártban, a magyar delegáció jövőbeni együttműködési formákról beszél, „mintha mi sem történt volna”.
Magáról a lehetséges formáról – a 2000-2009 között működött európai néppárti és brit konzervatív párti politikai szövetség (az EPP–ED képződmény) példájáról – a hírek szerint EPP-körökben inkább a vonakodás és elzárkózás a jellemző. „Senki nem akarja megint az ED-megoldást” – idézett egy frakcióbéli forrást az ugyancsak brüsszeli Euractiv.
Valamennyi értesülés egyetért abban, hogy ha a magyar kormány a csütörtök-pénteki EU-csúcson is kitart a közös költségvetés és a leendő helyreállítási alap blokkolása mellett, akkor
a néppárti tagság nem lesz tovább fenntartható.
A magyar kormányfő kezdeményezése ezt egyébként formálisan nem is tartaná fenn, lévén az EPP–ED mintájú együttműködés kiindulópontja, hogy a néppárttal politikai szövetségre lépő fél – mint a brit toryk alkotta korábbi Európai Demokraták csoport – nem tagja, hanem csak kívülről együttműködő partnere a frakciónak.
A hétfői Orbán-levélre reagálva hírügynökségi jelentések szerint a felvetés ezen részéről jegyezte meg Manfred Weber frakcióvezető, hogy „ha menni akarnak, mi nem tartóztatjuk őket”. Bennfentesek szerint a pártcsoport dilemmája, hogy a néppárti belső működési szabályzatában csupán egyes képviselők kizárására van hagyományost eljárásrend.
Teljes nemzeti delegáció eltávolításához a frakció kétharmadának az egyetértésére volna szükség,
ami eddig – alapvetően a legnagyobb német képviselői csoport óvatos kivárása miatt – soha nem állt rendelkezésre.
Ami az egyes képviselőket illeti, emlékezetes, hogy Deutsch Tamás ellen 30 néppárti képviselő a napokban elindított egy kizárási kezdeményezést – Orbán Viktor erről jegyezte meg hétfői levelében, hogy egyes reakciókban az érzelmek váltak láthatóan meghatározóvá –, de a kérdés formálisan egyelőre nincs napirenden (a frakció legközelebb szerdán ülésezik, és ez a pont eddig nem szerepelt a megvitatandók között).
Mindezekhez képest állítják ugyanakkor sokan, hogy ha a magyar–lengyel vétó esetleges fennmaradása miatt borul csütörtökön a leendő hétéves közösségi keretköltségvetés és az EU újrakezdési alap ügye, az alapvetően eltérő dinamikát válthat ki a frakciótagság megítélésében is.