eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourban 2020. február 12-én. A parlament az Európai Tanács február 20-i rendkívüli ülését készíti elő, amelynek központi témája a 2021–2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret lesz.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az EP nem fogadja el az uniós csúcson született megállapodást

A helyreállítási alap létrehozása ugyan „történelmi lépés”, de közben a zöld megállapodás, a digitális menetrend és egyéb uniós prioritások sorsa kérdésessé vált - derül ki az elfogadott állásfoglalásból.

Az uniós állam- és kormányfők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójának eredményéről szóló állásfoglalást az Európai Parlament 465 szavazattal, 150 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett fogadta el.

Az Európai Unió jövőbeli finanszírozásáról és a helyreállításról a Tanáccsal hamarosan kezdődő tárgyalások során az EP tárgyalási mandátumaként szolgáló állásfoglalásban a képviselők üdvözlik, hogy az EU vezetői az EP májusi javaslatával összhangban elfogadták a Helyreállítási Eszközt, „ami történelmi lépést jelent az EU számára". Ugyanakkor a Parlament „sajnálatát fejezi ki a vissza nem térítendő támogatások jelentős csökkentése miatt". Mivel a jelenlegi eljárás „nem biztosít formális szerepet az Európai Parlament választott képviselőinek", a Parlament - amely az unió egyik költségvetési hatósága - a demokratikus és teljes értékű bevonását kéri a Helyreállítási Eszközről szóló döntésekbe – derül ki az állásfoglalásból.

Az EP nem ért egyet a hosszú távú költségvetés (MFF) jövőorientált programjainak megvágásával;

álláspontja szerint „e csökkentések alapjaiban rendítik meg a fenntartható és ellenállóképes helyreállítást". A jelenlegi állás szerint a környezetvédelemmel, a digitális átállással, az egészséggel, az ifjúsággal, a kultúrával, a kutatással és a határok kezelésével foglalkozó programok „finanszírozása 2020 és 2021 között drasztikusan csökkeni fog, 2024-től pedig „az egész uniós költségvetés a 2020-as szint alatt lesz, ami veszélyezteti az EU kötelezettségvállalásait és prioritásait".

Az EP ezért jelen formájában nem fogadja el a 2021 és 2027 közötti költségvetésről az Európai Tanácsban született politikai megállapodást, és nem fog ahhoz a kész tények előtt meghajolva hozzájárulni – közölték az állásfoglalásban.

A képviselők készen állnak „megtagadni a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos egyetértését mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács közötti újabb tárgyalások során kielégítő megállapodás nem születik".

Ennek a 2021-es uniós programok zökkenőmentes indulása érdekében legkésőbb október végéig meg kell történnie.

Ha azonban mégsem sikerül időben elfogadni az új hosszú távú költségvetést, az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján meghosszabbodnak a jelenlegi büdzsé utolsó évében, vagyis idén érvényes költségvetési határok, emlékeztetnek a képviselők. Ez pedig a helyreállítási terv és az új programok elindulására egyaránt megfelelő megoldást jelent.

Az EP „határozott sajnálatát fejezi ki", hogy a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia fenntartása érdekében a költségvetés és a helyreállítási terv terén végzett bizottsági és parlamenti munkát az Európai Tanács politikai döntése jelentősen meggyengítette.

A Parlament kéri, hogy a többéves pénzügyi keret jogilag kötelező erejű félidős felülvizsgálata legkésőbb 2024 végéig történjen meg.

A parlamenti tárgyalódelegáció az Európai Unió Tanácsának német elnökségével a lehető leghamarabb elkezdi a tárgyalásokat. A költségvetés életbelépte előtt a Parlament mondja ki a végső szót.

Vita

A vita során az uniós csúcson elfogadott költségvetési kompromisszum elfogadása mellett érvelt Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke.

Több képviselő történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Tanács csúcsértekezletén a helyreállítási tervről megszületett egyezséget, mivel a tagállamok most először állapodtak meg közös adósságkibocsátásban. Azonban a legtöbb képviselő nem örül a hosszú távú költségvetés megvágásának.

„Nem nyeljük le az MFF-pirulát" - mondta Manfred Weber, a néppárti képviselőcsoport német elnöke. A szociáldemokraták vezetője, a spanyol Iratxe García Pérez szintén nem fogadja el a költségvetés csökkentését, „főleg egy olyan időszakban, amikor a stratégiai függetlenségünket erősítenünk, a tagállamok közti különbségeket pedig csökkentenünk kellene".

Többen megjegyezték: a Tanács nem oldotta meg a hitel visszafizetésének kérdését. A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy a törlesztés terhe ne az adófizetőkre nehezedjen. Ezért kérik, hogy az Unió vállaljon elkötelezettséget a költségvetés bevételi oldalának a hitel visszafizetéséhez elengedhetetlen reformja és olyan hathatós saját források bevezetése mellett, mint például a digitális adó vagy a széndioxid-lábnyomra kivetett adó.

Mások kiemelték: „az unió nem a nemzeti költségvetések bankautomatája", hozzátéve, hogy nem kellene uniós forrást biztosítani az olyan „látszatdemokratikus" kormányoknak, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot és az uniós értékeket. A képviselők azt is bírálták, hogy az ún. „fukar" országok ódzkodnak a számukra előnyökkel járó egységes piac árát megfizetni.

Mások szerint az új saját bevételi forrásokból nem származik majd elég bevétel ahhoz, hogy vissza lehessen fizetni a hitelt, és arra figyelmeztettek: a válságot nem szabad kifogásként használni a további uniós integrációra. A legtöbben azonban kiemelték: a Parlament készen áll a gyors tárgyalásokra annak érdekében, hogy a Tanács közös álláspontját a megfelelő módon kiigazítsák.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×