A köztestület – honlapján közzétett – állásfoglalása szerint a tervezett költségvetési növekedés mérsékli az ország lemaradását, részben a múltbeli mulasztásokból fakadó „lyukakat foltozza", de tartalmaz előremutató, a strukturális reform irányába mutató elemeket is.

A teljes ráfordítások GDP-arányos szintje ugyanakkor továbbra is jelentősen elmarad mind az európai, mind a visegrádi versenytársak átlagától; jelenleg a legutolsó helyen szerepel Magyarország a ráfordítások arányában. Ezen a pozíción kizárólag az éveken át tartó, folyamatos forrásnövekedés és a források optimális felhasználása segíthet – emelt ki a MOK.

Úgy értékeli, az örökölt gazdasági determinációk korrekciója szükséges, de a forrásoldal növelése mellett szerkezeti és működési reformokra is szükség lesz.

Ahhoz, hogy a jelentős adófizetői ráfordítás tartós minőségi javulást és fenntartható működést eredményezzen, elengedhetetlen a rendszerszintű tervezés és korszerűsítés – véli a kamara.

Megjegyezte: jelenleg azonban a szakmapolitika és a működtetők számára továbbra sem ismertek az egészségügyi struktúra átfogó átalakításának részletes tervei. Így az olyan tételek, mint a kórházi konszolidációra szánt 51 milliárd forint csak akkor nem válnak tüneti kezeléssé, ha azokat a valós ellátási költségeket fedező amortizációs és finanszírozási díjtételek reformja kíséri. A fenntartható finanszírozás feltétele az intézményi korszerűsítés és a felesleges kapacitások kivezetése is, valamint ugyanígy fontos az őszinte párbeszéd a többletfinanszírozás ágazaton belüli felosztásáról annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb egészségnyereség jöjjön létre – áll a MOK állásfoglalásában.

A szakdolgozói béremelésről azt írták: a mintegy 123 ezer ápolót és szakdolgozót érintő bérrendezés alapvető feltétele az ellátórendszer működőképességének és a kritikus szakdolgozói hiány enyhítésének, az emelés mértéke nem marad el a többi ágazati fejlesztéstől, ami fontos üzenet az egészségügyi dolgozók felé, és érdemi első lépésnek tekinthető.

Rámutattak ugyanakkor, hogy a béremelés egészségügyre fordítani tervezett többletforráson belüli aránya a várakozásokhoz képest alacsonyabb maradt, így a szakdolgozók – és a béremelésben lényegében nem érintett orvosok – csalódottsága érthető. Kritikaként fogalmazta meg a MOK, hogy további bérkorrekciós lépéseket nem nevesített a kormányzat, holott az egészségügyi munkavállalás egyik leginkább gátló tényezője a kiszámítható szakmai és anyagi jövőkép hiánya.

Az orvoskamara stratégiai hibának tartja, hogy a költségvetési tervezet az orvosi bérek kapcsán még értéktartó rendelkezést sem tartalmaz. Mint írták, míg a szakdolgozói béremelést mérföldkőnek tartják, hogy az orvosi bértábla alapjait rögzítő jogszabály megalkotása óta hat év telt el. Bár a 2020-as megállapodás történelmi léptékű volt, az azóta felhalmozódott kumulált infláció mintegy 55 százalék, ami jelentősen csökkentette a bérek reálértékét.

A MOK két olyan területet jelölt meg, ahol az anyagi ellentételezés mértéke közvetlenül generál ellátási problémákat. Ez a pályakezdő orvosok egzisztenciális leszakadása, valamint az ügyeleti rendszer. Úgy vélik, elengedhetetlen az első két bérsáv érdemi korrekciója, vagy - a Tisza választási ígéretének megfelelően - az állami szektorban maradást támogató érdemi ösztöndíj programok azonnali indítása, ami nem várhat 2028-ig. Az ügyeleti rendszer kapcsán pedig sürgősen korrigálni kell az ügyeleti díjakat és az ahhoz kapcsolódó szabályozást 2027 januárjától – írták.

A kamara azt kéri a kormánytól, hogy a költségvetési törvény véglegesítése előtt kezdeményezzen érdemi egyeztetést, és hozzon döntést a pályakezdő orvosok bérkorrekciójáról, az ügyeleti díjtételek méltányos és sürgős rendezéséről, az orvosbérek értéktartásának biztosításáról, valamint a transzparens, technológiaértékelésen és eredményalapú finanszírozáson nyugvó gyógyszerfinanszírozási irányelvek kötelező érvényesítéséről.

A MOK rámutatott: a szakma és a nyilvánosság számára mindezek mellett továbbra sem ismertek az egészségügy átfogó strukturális átalakításának tervei. Az ágazati bizalom megőrzéséhez ezen koncepciók nyilvánosságra hozatala nem halasztható tovább – olvasható a kamara állásfoglalásában.