A módosító javaslat indoklása szerint a Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott javaslat a tőkepiacról szóló törvény módosításával rendezi a zártkörű kockázati és magántőkealapok kezelőjének megváltozásával összefüggő nyilvános vételi ajánlattételi kérdéseket (az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelv nemzeti kivétel keretében), továbbá a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény módosításával a zártkörű alapok kezelésének befektetői kezdeményezésre történő átruházását.

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény módosítása a zártkörű alapok kezelésének átruházási szabályait módosítja annak érdekében, hogy az átruházási folyamatok egyértelműbbek és világosabbak legyenek a zártkörű befektetési alapok esetében, ideértve a kockázati és magántőkealapokat is.

A módosítás értelmében a zártkörű befektetési alapok alapkezelője köteles átruházni az alap kezelését, amennyiben ezt a befektetési jegyek tulajdonosainak legalább 60 százaléka kifejezetten kezdeményezi. A javaslat rögzíti azt is, hogy amennyiben az alapkezelés átruházásáról rendelkező szerződés 20 napon belül nem jön létre, a felügyeletnek joga van hatósági jogkörében fellépni.

A javaslat kitér a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosítására is. Az indoklás emlékeztet arra, hogy a törvény 2021. évi módosítása már megteremtette a sajátos integrációs intézményrendszer fokozatos kivezetésének kereteit. A szektorban végbement szervezeti összevonások és a hitelintézetek bankcsoporti működése következtében a korábban széttagolt szövetkezeti szektor működésének összehangolására létrehozott külön intézményrendszer fenntartása a javaslat szerint már nem indokolt. A törvény a megkezdett átalakítás lezárását szolgálja az Integrációs Szervezet jogutód nélküli megszüntetésével és a kapcsolódó jogviszonyok rendezésével.

A módosítás indoklása leszögezi, hogy a vagyoni rendezés az integráció kialakításához nyújtott állami hozzájárulásra és a fennmaradó vagyon államra szállásáról korábban meghozott jogalkotói döntésre épül. A közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, felelős és költségtakarékos gazdálkodás követelményeit szolgálja, hogy az államra szálló vagyon kezelése a külön integrációs szervezet fenntartása helyett az állami vagyongazdálkodás keretei között történjen. A törvény ezért a hitelezői érdekek védelme mellett megteremti a megszűnéshez kapcsolódó elszámolás és vagyonátadás rendezett, ellenőrizhető lebonyolításának feltételeit - áll az indoklásban.

A javaslatban szerepel a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény módosítása is.

A rendelkezés hatályon kívül helyezi azt szabályt, amely az Eximbank meghatározott, állami készfizető kezességgel érintett kötelezettségeinél a jogosultat mentesíti további biztosíték előírásának kötelezettsége alól. A módosítás az állami kezességvállalás fennállása esetén is lehetővé teszi a kockázat nagyságához, jellegéhez és a megtérülési kilátásokhoz igazodó kiegészítő biztosítékok következetes alkalmazását.

Az érintett rendelkezés hatályon kívül helyezése nem keletkeztet automatikus többletbiztosítéki kötelezettséget, hanem megszünteti annak külön törvényi alapját, hogy az állami kezességre tekintettel a további fedezet bevonása szükségességének vizsgálata mellőzhető legyen.