Pető Attila közlekedési szakoktató szerint nagyon fontos első lépés, hogy végre a KRESZ-ben is megjelenik az elektromos rollerek szabályozása. Mint mondta, a járműmegosztók már tíz éve jelen vannak, ezek a járművek azonban eddig nem kerültek be a KRESZ-be, így a rolleresek számára sem voltak egyértelműen meghatározva a betartandó szabályok.

A tervezett szabályozás egyik legvitatottabb kérdése a kis teljesítményű motoros rollerek közlekedési helye lehet. Pető Attila szerint a járda elsőre biztonságos megoldásnak tűnhet, de nem akkor, ha a rolleresek óránként 25 kilométeres sebességgel haladnak rajta. Véleménye szerint

a mindenkori gyalogosforgalomhoz kellene igazítani a sebességet, ami nagyjából 5–10 kilométer per órát jelentene, a rolleresek azonban általában nem szeretnek ilyen lassan közlekedni.

A „KRESZ-professzor” hozzátette, hogy az úttest ugyanakkor sokkal veszélyesebb lehet számukra, különösen azért, mert a járművek között kell haladniuk, még akkor is, ha az úttest szélén közlekednek. Emellett az úthibák is nagyobb kockázatot jelentenek, hiszen egy ilyen felületen könnyebb nagyot esni. Pető Attila szerint ezért még vita várható arról, hogy hol közlekedhessenek a kisebb teljesítményű rollerek. A tervezet alapján

a járdát csak akkor használhatnák, ha más lehetőség nincs, de ezen járművek számára a kerékpársáv vagy kerékpárút lehet a városi környezetben a biztonságosabb.

A szabályozás gyakorlati érvényesítésével kapcsolatban a szakoktató elmondta: az egyik legnagyobb kérdés az lesz, hogy miként ellenőrzik és szankcionálják majd az előírások megszegését. Szerinte már az is fontos, hogy a szabályok egyértelműen megjelennek a KRESZ-ben, hiszen sokan úgy gondolkodnak, hogy ha valamire nincs szabályozás, akkor azt szabadon megtehetik. Ha viszont pontosan leírják, milyen sebességgel, hol és hogyan lehet közlekedni, akkor legalább mindenki tudni fogja, milyen előírásokat kell betartania. Hozzátette, hogy sokan vannak, akik egyébként is szabálykövető módon közlekednek.

Az ellenőrzés azonban számos gyakorlati kérdést vet fel. Példaként említette, hogy mi történik akkor, ha egy 12 éves gyermeket kapnak el motoros rollerrel, miközben a tervezett korhatár 14 év, vagy ha valaki a megengedett 25 kilométer per óra helyett 30-cal közlekedik.

Kérdéses az is, hogyan lehet megmérni a roller sebességét, miként lehet megállítani a szabályszegőt, illetve hogyan azonosítható a jármű, ha nincs rajta rendszám vagy más azonosító. Ezek egyelőre nyitott kérdések, a szakoktató szerint azonban mindenképpen szükség lesz szankciókra, különben sokan nem tartják majd be az előírásokat, hiába kerülnek azok be a KRESZ-be.

A kis teljesítményű motoros rollerek esetében emellett az oktatásnak és a közlekedési szabályok megismertetésének is kiemelt szerepe lesz. Pető Attila szerint fontos lenne, hogy akár az iskolákban, akár később különböző oktatási formák keretében megismertessék a fiatalokkal az új előírásokat, és általában a KRESZ szabályait is, hiszen ha már közúton közlekednek, tisztában kell lenniük azokkal.

A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.