Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelõs miniszter beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett „Hét évtized távlatából - az 1956-os év” címû konferencián a Városháza dísztermében 2026. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

„Alig van nyoma a kormányváltásnak” – tiltakozik a kulturális szakma

Közös nyilatkozatban tiltakoznak kulturális szakmai szervezetek a 2027. évi költségvetés tervezete miatt. A Tarr Zoltán miniszternek címzett szövegben azt írják, hogy „a kulturális költségvetésben alig van nyoma a kormányváltásnak”, és szélesebb körű egyeztetést sürgetnek.

A 2027. évi központi költségvetés tervezetének megismerése után egyre több szakmai közösség, érdekképviselet, intézményvezető és alkotó fogalmazza meg aggodalmait – hangsúlyozzák az aláíró szervezetek, köztük a Független Előadó-művészeti Szövetség, a Magyar Színházi Társaság, a Szépírók Társasága Facebook-oldalán is közzétett dokumentumban.

Mint írják, a tervezet nem egy új kultúrpolitika alapjait teremti meg, jelentős részben annak a rendszernek – az előző intézményi és finanszírozási struktúráknak – a további működését biztosítja, amelynek megváltoztatására Tarr Zoltán is ígéretet tett.

A levelet aláíró tizenegy szakmai szervezet a költségvetésre vonatkozó mielőbbi egyeztetésre kéri a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert.

A levelet a Magyar Színházi Társaság, a MASZK Országos Színészegyesület, a SzíDoSz Színházi Dolgozók Szakszervezete, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, a Szépírók Társasága, a Színházi Kritikusok Céhe, a Színházi Dramaturgok Céhe, a Magyar Műfordítók Egyesülete, a Magyar Zenei Tanács és a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége írta alá, a közlemény tartalmával a Színházművészeti Bizottság, a Táncművészeti Bizottság és a Zeneművészeti Bizottság is egyetért.

A szakmai szervezetek szerint a miniszter felelőssége, hogy a kultúra érdekei megfelelő súllyal jelenjenek meg a kormány döntéseiben, hogy az ágazat a társadalmi jelentőségének megfelelő figyelmet és forrásokat kapjon, valamint az, hogy ne a szakmai szervezetek nélkül szülessenek döntések a kulturális élet jövőjéről.

Véleményük szerint a költségvetés azt mutatja, hogy nem történt meg a korábbi támogatási rendszer érdemi felülvizsgálata, lényegében változatlanul érvényesülnek az eddigi rendszer finanszírozási arányai és prioritásai.

Számos kulturális intézmény és alkotóközösség működési feltételei továbbra is bizonytalanok, a kulturális élet legsürgetőbb problémái megoldatlanok. Nem látható a kulturális dolgozók helyzetének rendezéséhez szükséges források biztosítása, és az sem, hogy milyen szakmai szempontok határozták meg a támogatások elosztását - hangsúlyozták az aláírók, hozzátéve:

a költségvetésnek akkor is világosan jeleznie kellene a változás szándékát, ha a rendelkezésre álló források szűkösek.

A kormánynak meg kell határoznia a kulturális terület fejlesztésének irányait, a szükséges változtatások ütemezését, meg kell teremtenie a kulturális intézmények, az alkotóközösségek, a független műhelyek és az ágazatban dolgozók számára a kiszámítható működés és munkavégzés feltételeit – mutattak rá.

Mint írták, a költségvetésről akkor kell tárgyalni, amikor még lehet változtatni rajta, és a szakmai szervezetek bevonása nem merülhet ki az elkészült tervezet utólagos ismertetésében. A levélben ezért azt kezdeményezik, hogy mielőbb valósítsanak meg a kulturális és művészeti szakmai szervezetek képviselőinek részvételével egy olyan egyeztetést, amelyen a 2027. évi kulturális költségvetés előirányzatait, a finanszírozás legfontosabb problémáit és a szükséges módosítások lehetőségét is megvitathatják.

Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén a kultúra területéről szólva már ígéretet tett arra, hogy a Tisza módosító javaslatokat nyújt majd be, változtatni fognak több területen is.

„A benyújtott tervezet a ma hatályos törvények szerint, egy átalakítás kellős közepén készült, ami még nem öltött jogi formát, azt törvényesen nem lehetett átvezetni a költségvetés tervezetén” – mondta.

Több mint egy tucat kulturális intézményben zajlik átfogó átvilágítás, ezek eredménye meg fog látszani a jövő évi költségvetésben is – ígérte.

Kitért a Magyar Művészeti Akadémiára is, hangsúlyozva, hogy a tervezet nem jelenti az MMA finanszírozási igényének végleges jóváhagyását. A kormánytól független köztestület, költségvetési javaslatát a saját közgyűlése hagyja jóvá. Működésének átalakítása alaptörvénymódosítást és mintegy 150 jogszabály átírását igényli – emelte ki.

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményben megerősítette, hogy a 2027-es költségvetési tervezet a kormány kulturális politikája tekintetében átmeneti, még részben a korábbi intézményi és finanszírozási rendszert tükrözi. Ez azonban nem jelenti a korábbi rendszer változatlan fenntartását - hangsúlyozta a tárca a közleményben, hozzátéve: a reformok előrehaladtával a finanszírozási rendszer is változni fog, és ez meg fog jelenni a költségvetés tervezetében is.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×