Varga Judit a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kijelentette: a baloldali liberális erők nem akarják elfogadni, hogy vannak, akik mást gondolnak Európa keresztény gyökereiről, a bevándorlásról, a multikulturalizmusról, a családok szerepéről.

Noha most csatát vesztettek, mivel nem tudtak az állam- és kormányfők megállapodásába, az unió költségvetésébe politikai nyomásgyakorlási eszközt, "ideológiai fegyvert" beépíteni,

nem fogják feladni a küzdelmet

- mondta.

A döntési folyamatot bonyolultnak és hosszadalmasnak nevezte, de a legfontosabb szerinte az, hogy az Európai Uniót egyelőre államok szövetsége alkotja, "nem egy nemzetek feletti szuperhatalomról beszélünk", ezért az állam- és kormányfők megállapodása, az Európai Tanács konklúziói jelölik ki a politikai irányokat.

A július 21-ei megállapodás konkrét irányokat fogalmazott meg a hétéves költségvetési kerettel, illetve a Új Nemzedék EU elnevezésű mentőcsomaggal és kifizetési módjával kapcsolatban. Ennek részleteit kell jóváhagyniuk uniós intézményeknek - mondta az igazságügyi miniszter.

Varga Judit hangsúlyozta: az Európai Parlament már a koronavírus-válság idején "sem a megoldás, hanem a probléma része volt" azzal, hogy például Magyarországot "megtámadta" a rendkívüli jogrenddel összefüggésben.

Úgy fogalmazott:

most is azt látni, hogy politikai elfogultság miatt "szemellenző van rajtuk",

nem látják, hogy nagy uniós országok nagy bajban vannak, hiszen pillanatok alatt felfuthat az államadósságuk a GDP 150-160 százalékára, és államcsőd fenyeget nagy alapító országokat.

Hozzátette: az Európai Parlamentnek történelmi felelőssége van abban, elfogadja-e azt a megállapodást, amely 27 tagállam kényes politikai és pénzügyi egyensúlyon alapuló konszenzusa.

Az igazságügyi miniszter jelentősnek nevezte, hogy az állam- és kormányfők megállapodásával - ami szerinte a lengyel és magyar szövetség sikere - sikerült politikamentessé tenni a többéves költségvetési keretről szóló megállapodást, és elvi jelleggel rögzítették, hogy fontos a jogállamiság.

Kiemelte: az európai értékek jelentőségét illetően nincsen vita a tagállamok között. Az EU alapszerződései is a szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásáról rendelkeznek.

A tagállamok viszont egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy

a pénzügyi fegyelemre és a büdzsé érdekeire hivatkozva ne "homályos, megfoghatatlan jogállami szankciókkal" fenyegetőzzön az Európai Bizottság

- mondta.

Varga Judit hozzátette: a bizottság elnökének is figyelembe kell vennie az állam- és kormányfők iránymutatását, hiszen az EU-ban a stratégiai politikai irányokat az alapszerződések szerint az állam- és kormányfők fektetik le. A bizottság pedig, az alapszerződések őreként, ezektől az irányoktól nem tekinthet el.

Ha az állam- és kormányfők kimondják, hogy nem lehet összekötni a jogállamisági kritériumokat a pénzügyi feltételrendszerrel, az egyértelmű politikai iránymutatás - hangsúlyozta.

Az igazságügyi miniszter beszélt a Magyarország ellen folyamatban lévő hetes cikkely szerinti eljárásról is. Azt mondta, hogy jogi szempontból már mindenre válaszoltak, és reményét fejezte ki, hogy a német elnökség idején az eljárást "minél hamarabb" le tudják zárni.

A magyarországi ellenzékről szólva megjegyezte, a koronavírus-járvány idején is látni lehetett, hogy mire számíthat a kormány a magyar baloldaltól. Hozátette: a védekezés idején még Brüsszelben is támadták a magyar kormány intézkedéseit.

Most is éles nyilatkozatokban bírálják az országot, az Európai Tanács megállapodását - közölte a miniszter.

Varga Judit szerint a jövőben is erre kell készülni, de azt mondta: jogi érveik "sziklaszilárdak", és azon dolgoznak, hogy megvédjék a magyar embereket, a magyaroknak járó igazságos kifizetéseket, valamint küzdjenek az ideológiai támadások ellen.