eur:
401.93
usd:
370.95
bux:
0
2025. március 31. hétfő Árpád
Komputertomográfiával készített képeket néz egy egészségügyi dolgozó a járvány kínai gócpontjának számító közép-kínai Vuhanban 2020. március 17-én. Míg korábban naponta több ezer új esetet diagnosztizáltak Vuhan városában, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság március 19-i nyilatkozata szerint a járvány kitörése óta először az elmúlt egy nap alatt egyetlen újabb fertőzöttet sem regisztráltak.
Nyitókép: MTI/Hszinhua/Wang Yuguo

Megdöbbentően sok adat is hiányozhatott a vuhani nyilvántartásból

A kínai Vuhanban január és március között történt koronavírus-fertőzések akár 87 százaléka is kimaradhatott a hivatalos adatokból egy új kutatás szerint, mely a brit Nature tudományos lap aktuális számában jelent meg.

A kutatást kínai orvosok egy csoportja végezte, akik az új koronavírus tavaly év végi megjelenésének helyszínén, a kínai Vuhan városban dolgoznak. Azt találták, hogy

a március 8. előtti fertőzések 53-87 százalékát - köztük tünet nélküli vagy enyhe tünetekkel járó esetek - nem számolták az igazolt esetek közé.

Mivel ezek az esetek nem kerültek napvilágra, így a vírus reprodukciós rátáját csak 0,28-ra tették, ami azt jelenti, hogy egy fertőzött átlagosan kevesebb mint egy másik embernek adta tovább a vírust, ami arra utalt, hogy hamarosan el is múlik a járvány.

Ezzel szemben a vírus terjedésének első hónapjaiban a reprodukciós ráta 3,54 volt a szakértői ellenőrzésen átesett tanulmány szerint,

ez az arány pedig jóval magasabb, mint a SARS vagy a MERS elnevezésű, az új koronavírus rokonai közé sorolt koronavírusoké.

Abban az időszakban a kínai kormány irányelvei alapján a tünetmentesek, annak ellenére, hogy laboratóriumi tesztekkel bizonyították a fertőzésüket, nem számítottak az "igazolt esetek" közé, amíg nem mutattak klinikai tüneteket.

Lehetséges, hogy a tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató esetek számításon kívül hagyása kisebbítette veszélyt, amelyet az új koronavírus jelent, ez pedig befolyásolhatta más országok védekezési stratégiáját is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Végig igaz volt Moszkva állítása a HIMARS-ról, Trump keményen nekiment Putyinnak – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Végig igaz volt Moszkva állítása a HIMARS-ról, Trump keményen nekiment Putyinnak – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Az Egyesült Államok közelről felügyelte, segítette az ukrán haderő HIMARS-rendszereinek működését, Washington gyakorlatilag minden egyes orosz haderő elleni rakétacsapásban tevékenyen részt vett – tudta meg a New York Times. Donald Trump amerikai elnök 25-50 százalékos másodlagos vámot vetne ki az orosz olajra, amennyiben Moszkva akadályozza az ukrajnai háború lezárására tett erőfeszítéseit - írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×